Előadás Munkácsy Mihály életútjáról és munkásságáról a Munkácsy Mihály Magyar Házban
Munkácsy Mihály életútját és munkásságát bemutató részletes előadást tartott május 17-én Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében.
179 évvel ezelőtt, 1844. február 20-án Munkácson látta meg a napvilágot Lieb Mihály Leó, aki szülővárosa előtt tisztelegve felvette a Munkácsy nevet, s hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A Latorca-parti város szívében található és a festőművészről elnevezett kulturális központ méltóképpen őrzi Munkácsy Mihály emlékét. A Munkácsy Mihály Magyar Ház főbejáratánál a festőgéniusz mellszobra köszön a látogatókra, a lépcsőkön lépkedve Munkácsy vázlatainak másolatait tekinthetik meg az épületbe betérők, míg a központi rendezvénytermet a művész leghíresebb festményeinek reprodukciói díszítik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetése az elmúlt évben elhatározta, hogy felkeresik a festőművész nevét viselő intézményeket, s velük együttműködve még közelebb hozzák Munkácsy életművét szülővárosa jelenlegi lakóihoz.
Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere elmondta, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum volt az első felkeresett intézmény, amellyel – annak pozitív visszajelzésének köszönhetően – azóta nagyszerű az együttműködés. Február végén, a festőművész születésének évfordulója alkalmából szervezett rendezvényre például Bácsmegi Gábor régész, főmuzeológus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója is ellátogatott, aki tartalmas előadásban mutatta be Munkácsy Mihály életútját és művészetét.
A festőóriás szülővárosában lévő kulturális központ számára nagyon fontos a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal való együttműködés, s ezúttal a festő halálának évfordulójára emlékezve Gyarmati Gabriella művészettörténész, muzeológus adott átfogó, az ismeretlen fiúból festőfejedelemmé lett Munkácsy életének meghatározó mozzanatait kiemelő előadást. A prezentáció a festőművész életművét bemutató, a békéscsabai múzeumban őrzött több mint 400 relikviát tartalmazó tárlat alapján készült.
Gyarmati Gabriella lényegre törően, ugyanakkor érzékletesen mesélte el a hatévesen árva sorsra jutott kisfiú történetét, aki szülei halála után Békéscsabára került anyai nagybátyjához. A család eredetileg asztalosnak szánta, ezért nagybátyja, Reök István inasnak adta, ez azonban mély nyomot hagyott az érzékeny fiú lelkében. Békéscsabán ismerkedett meg Szamossy Elek portréfestővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellett két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött. 1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, azonban fél év után ismét hazatért Magyarországra. 1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben, később pedig Düsseldorfban. 1868-ban vált hivatalosan is Liebből Munkácsyvá, innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit. Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Stílusának kialakulásában hatással volt rá Gustave Courbet, Wilhelm Leibl és Rembrandt. A kortárs impresszionista festők munkáit nem igazán értékelte, Munkácsy inkább a realista ábrázolást képviselte és a saját útját járta. Az előadás képet adott a kolosszálképek születésének körülményeiről, hogy hogyan került a Honfoglalás az Országházba, vagy Krisztus szenvedéstörténetének képhármasa – az Ecce homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota – állandó helyére, a debreceni Déri Múzeumba, s hogyan vált Munkácsy világszerte népszerű és keresett festőművésszé.
A hallgatóság számára felemelő volt az előadás azon része, amelyben a művészettörténész felidézte a festőművész 1882-es hazalátogatását. A kíséretében vele együtt utazó Mikszáth Kálmán, a Pesti Hírlap akkori munkatársa tudósításából tudjuk, hogy Munkács polgárai fáklyásmenettel, a város utcáinak fellobogózásával, diadalkapuval, 207 terítékes díszebéddel, táncmulatsággal, emléktáblával – fejedelemnek kijáró tisztelettel –, s egy közadakozásból készült ezüst babérkoszorúval fogadták városuk híres szülöttjét. A tervek szerint a Munkácsy Mihály Magyar Ház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésnek köszönhetően ennek a babérkoszorúnak a másolatát Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója alkalmából, jövőre a Latorca-parti intézmény is megkapja.
Gyarmati Gabriella elhivatott kutatója Munkácsy Mihály életének és munkásságának. Az előadást követően elmondta, fontosnak tartja a Munkácsy Mihály-kultusz megőrzését, és számára nagyon megtisztelő érzés, hogy a festőóriás szülővárosában tarthatott előadást. „Munkácsy Mihály története egy olyan művészről szól, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbb élő festőnek tartottak. Festőfejedelemként emlegették, géniuszként tisztelték – Békéscsabán, Magyarországon, Európában és Amerikában egyaránt. Művei elgondolkodtatták és felrázták, máskor elvarázsolták és gyönyörködtették a közönséget. Képei ma is képesek erre…” – fogalmazott a művészettörténész.
CsA
