Bírálta az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvényt a Velencei Bizottság

Az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottságként (VB) ismert, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve (teljes nevén: Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság) hétfőn közzétette véleményét Ukrajna A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényéről, amelynek elfogadása szerepelt az Európai Bizottságnak (EB) az európai uniós tagjelölti státusz megadásával kapcsolatos ajánlásai között – írja a Jevropejszka Pravda (JP), amelynek birtokába jutottak a VB következtetései.

A nemzeti kisebbségekről szóló törvény kapcsán a magyar és a román delegáció fordult a Velencei Bizottsághoz. A KMKSZ és az UMDSZ, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola tudományos intézetei hivatalos megkereséssel fordultak a VB-hez ,melyben kifejtették véleményüket a törvénnyel kapcsolatban.

A VB szakértői általánosságban üdvözlik az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadását, és méltatják az ukrán hatóságok együttműködését a következtetések elkészítésében. Ugyanakkor a nemzetközi normáknak való teljes megfelelés érdekében javasolják a törvény „számos rendelkezésének felülvizsgálatát”.

Az ajánlások többsége a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát érintő rendelkezésekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály 10. cikkelye tartalmaz. A VB többek között felveti, hogy terjesszék ki minden emberre a kisebbségi nyelveken való rendezvények lebonyolításának jogát, és szüntessék meg az ukrán fordításuk biztosításának kötelezettségét, „vagy legalábbis vizsgálják felül az arányosság elvének tükrében”.

Az ET szakértői kérik továbbá, hogy vizsgálják felül a nemzeti kisebbségek nyelvén történő könyvkiadással és a könyvesboltokkal kapcsolatos kötelezettségeket, tisztázzák a hivatalos feliratoknak és az általános tájékozódást szolgáló információknak a kisebbség nyelvére történő lefordításával kapcsolatos kérdéseket, és fogadják el a kisebbségek nyelvének a hivatalokban való használatára vonatkozó módszertant (jelenleg a törvény úgy rendelkezik, hogy azt a kormánynak kell kidolgoznia).

Az ajánlások más törvények felülvizsgálatára is vonatkoznak, többek között, ami a „kisebbségi nyelvhasználat szabadságának korlátozását és a kisebbségi nyelvekhez való differenciált viszonyulást” illeti, valamint a kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatáshoz való hozzáférés jogát a nyelvi kvóták eltörlése révén A médiáról szóló törvényben.

A VB külön kéri az oktatási rendszer ukrán nyelvre való átállításának újbóli elhalasztását és az átmeneti időszak meghosszabbítását, miután felülvizsgálták az intézkedést a bizottság korábbi ajánlásainak fényében.

A JP emlékeztet, hogy A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény 2023 márciusában lépett hatályba Ukrajnában. Ez a törvény egyike az EB hét ajánlásának, amelyeket Ukrajnának végre kell hajtania ahhoz, hogy továbbléphessen az EU felé. Az ajánlások ugyanakkor kimondják, hogy a törvénynek figyelembe kell vennie a VB véleményét.

Ukrajna nem kérte ki a VB véleményét a törvény 2022. decemberi elfogadása előtt, bár felhasználta a VB előzetes következtetéseit, és kikérte az Európa Tanács más intézményeinek véleményét. A Velencei Bizottság azonban úgy döntött, hogy Kijev megkeresése nélkül is elemzi a törvényt.

A portál felidézi, hogy korábban Románia felháborodásának adott hangot a nemzeti kisebbségekről szóló törvény miatt, többször kérte Ukrajnát annak felülvizsgálatára. Magyarország is többször visszatért ehhez a témához, a kárpátaljai magyarság jogainak korlátozását emlegetve – teszik hozzá.

(szcs/eurointegration.com.ua)