Idegen lobogók alatt, de Isten tenyerén

Száz éves a Kárpátaljai Református Egyházkerület

Zán Fábián Sándor püspök a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában október 19-én sajtótájékoztató keretében jelentette be a századik évfordulóra tervezett ünnepi programokat, illetve a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékével közösen szervezett emlékkonferencia előadói kutatásaikról beszéltek a megjelent újságíróknak.

A trianoni békadiktátumot követően, 1923-ban jött létre a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE), erre emlékezve a beregszászi református templomban október 29-én, délután 15 órától emlékzsinatot tartanak, hálát adva az elmúlt száz évért. A zsinaton megemlékeznek majd a KRE első püspökéről, Bertók Béla püspök úrról, illetve meghallgatják majd Fekete Károlynak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének, valamint Pásztor Dánielnek, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének igei üzenetét – jelentette be Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke, emlékeztetve arra, hogy az előadó egyházi vezetők „a legközelebbi szomszédaink, az ő egyháztestüknek voltak a mi gyülekezeteink is a részei. Ők jönnek majd el és hirdetik közöttünk Isten igéjét, mi pedig élő hittel és reménységgel igyekszünk majd ezen az emlékzsinaton egymás hite által épülni, majd fogadalmat tesz az ott lévő közösség, hogy a nemzetünkhöz és a hitelveinkhez ragaszkodva igyekszünk megmaradni a következő száz esztendőben is. Ez egy hitvallástétel lesz, ami sokakat fog megerősíteni…” – fogalmazott Kárpátalja református püspöke.

Egy, a kárpátaljai református egyház gyülekezeteit bemutató emlékkiadvánnyal is szeretnének visszatekinteni az elmúlt száz esztendőre. Az emlékzsinatra egyelőre a Beregi Református Egyházmegye gyülekezeteit bemutató kiadvány készül majd el, remélhetőleg hamarosan megjelennek majd a Máramaros-Ugocsai Református Egyházmegye és az Ungi Református Egyházmegye gyülekezeteit bemutató kiadványok is.

Zán Fábián Sándor bejelentette, hogy az egyház által meghirdetett Reménység évében a gyülekezetek többsége elülteti majd a reménység fáit. Döntöttek arról, hogy Kárpátalja minden gyülekezete ültessen egy reménységfát, lehet az gyümölcsfa vagy időtálló platánfa, tölgyfa is. Ez az elképzelések szerint minden gyülekezetben egy olyan jelképes cselekvés lesz, amely a magyar nép történetében nem ismeretlen, hisz a magyar állam ezredéves jubileuma alkalmából is ültettek ilyen fákat, és vannak olyan gyülekezetek, ahol még áll ilyen fa. Október 29-én a KRE Püspöki Hivatalának udvarán is elültetik a reménység fáját Fekete Károly és Pásztor Dániel püspökök és más vendégek jelenlétében. Október végéig pedig Kárpátalja református gyülekezeteiben is el fogják ültetni a reménység fáit, melyek az élni akarást és az Istenbe vetett hitet fogják jelképezni.

Az egyházkerület százéves jubileuma kapcsán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke az egyházkerülettel közösen november 16-án 9 órai kezdettel emlékkonferenciát szervez, amelynek előadói a sajtótájékoztatót követően a konferenciára készített tudományos előadásaikról beszéltek egy kerekasztal-megbeszélés keretében.

A Beregi Református Egyházmegyében kezdeményezték, hogy a gyülekezetek készítsenek emléktáblát, ahol van, ott ne felejtsék el megkoszorúzni azokat a táblákat, amelyek az ott szolgáló lelkészek emlékére lettek állítva. A felállítandó táblák száz évre, vagy ahol megvannak az adatok, több száz évre visszamenőleg is emlékezzenek meg a szolgálattevőkről – kérik az egyház vezetői a gyülekezetektől.

A KRE Tanügyi Bizottsága rajz- és fotópályázatot hirdetett 2–9. osztályos gyerekek számára, a sikeres munkákat ki szeretnék állítani. Remélik, hogy a gyerekek munkáiban olyan dolgokat fedezhetnek majd fel, amelyek megerősíthetnek mindnyájunkat – tájékoztatott Zán Fábián Sándor. Bejelentette továbbá, hogy kis videók is készülnek majd a gyülekezetekben, amelyekben szépkorú embereket szeretnének megszólaltatni, akik akár az elmúlt fél évszázad tudatos egyháztagjai voltak. „A száz év kapcsán a Pulzus Rádióban beszélgetések lesznek, illetve játék indul komoly üzenettel, amelynek lesz egy komoly nyereménye is” – folytatta a tervezett programok felsorolását Kárpátalja református püspöke.

A jubileumi év kapcsán a KRE Levéltára és Múzeuma egy, az elmúlt száz évet bemutató kiállítást készített, amely a levéltár épületében megtekinthető. Az egyház vezetése reménykedik abban, hogy konfirmandus csoportok, főiskolai hallgatók, de más érdeklődők is megtekintik majd a tárlatot.

A sajtótájékoztató után dr. Szamborovszkyné Nagy Ibolya főiskolai docens, a történelemtudományok kandidátusa beszélt a november 16-ra meghirdetett tudományos konferenciáról, amely előadóinak zöme a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja. A konferencia egyházkerülettel közös szervezése kapcsán elmondta, hogy a 30 évvel ezelőtt létrejött kárpátaljai magyar főiskola kezdeményezői mellé állt akkor a kárpátaljai református egyház, amely társalapítója volt a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványnak, egyben a jelenlegi utódintézménynek. Szakál Imrének a történeti hátteret bemutató előadását követően a konferencia hét előadója az elmúlt száz évből az első tíz évvel foglalkozik majd, hisz ez egy emlékkonferencia lesz, amely elődeink Trianon utáni talpra állását mutatják majd be.

A konferencia egyháztörténeti kutatással foglalkozó előadói közül Orosz Zsolt zápszonyi, bakosi és újbátyúi református lelkész az első kárpátaljai püspök, Bertók Béla életéről, püspökké választásának körülményeiről, valamint az egyházkerület megalakulását befolyásoló politikai érdekekről beszélt. Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi és bótrágyi református lelkész, a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja a Kárpátaljai Református Egyházkerület kialakulásánál meglévő személyes viszonyokról, motivációkról és azok irányairól beszélt, míg Túri László történész, középiskolai tanár, ugyancsak a Narancsik Imre Kutatói Műhely tagja a Kígyósi Református Gyülekezet szemszögéből világította meg a korabeli eseményeket. Az emlékkonferencia előadóinak névsora még nem végleges, a szervezők szeretettel várják az érdeklődőket és a jelentkező kutatókat. 

Badó Zsolt