A magnólia növényvédelme

Ebben a cikkben a magnólia leggyakoribb kártevőivel és betegségeivel, valamint a kezelésük mikéntjével foglalkozunk. Vannak a magnóliának olyan betegségei, amelyek meglehetősen gyakoriak, és amelyekről fontos tudnunk.

Bakteriális betegségek

A magnólia baktériumos hervadása (Pseudomonas syringae pv. syringae). Ez egy jelentős bakteriális betegsége a magnóliának, bár elsősorban a kajszin, meggyen és cseresznyén jelentkezik. A fertőzés képes a teljes növényt elpusztítani attól függően, hogy hol hatolt be a kórokozó. Ha csak egy ágat fertőz meg, akkor az elhalás részleges, ha viszont a törzset, akkor teljesen elpusztul a növény.

Jellegzetes tünete, hogy a friss hajtások először nekrotizálódnak, majd pedig elhalnak. Az idősebb leveleken nagy, szabálytalan foltok fognak jelentkezni, amelyek később átterjednek a virágokra is. A foltok tapintásra eleinte vizenyősek, később beszáradnak. A levélfoltok körül gyakran sárga foltudvar alakul ki. Ezenkívül a fertőzött ágakon és törzsön repedések, rákos sebek jelentkeznek. A baktérium 19 °C-on képes fejlődni.

Védekezés. A legjobb védekezés a megelőzés – nemcsak ennél, hanem az összes baktériumos betegség esetében. A legfontosabb, hogy igyekezzünk elkerülni a sebzéseket a fertőzési időszakban. Továbbá a megfelelően szellős lombkorona kialakítása is csökkenti a fertőzési veszélyt. Emellett a tél végi rezes lemosó permetezés nagyon sokat tud segíteni. Erre alkalmas készítmény pl. a réz-hidroxid hatóanyagú Champion 2 FL.

Gombás betegségek

Magnólia-lisztharmat (Phyllactinia corylea). Jellegzetes lisztharmattünetek jelentkeznek. Vagyis a levél felülete olyan, mintha liszttel szórták volna be. Innen ered egyébként a kór neve is. Súlyos fertőzés esetén ez a lisztes bevonat beborítja az egész levelet, és a bevonat alatt a növény pusztulni kezd.

Védekezés. Szerencsére nem túl nehéz a védekezés e gombák ellen. Számos olyan praktika létezik, amellyel elkerülhető, hogy növényvédő szerhez kelljen nyúlni. A lehullott és fertőzött leveleket gyűjtsük össze a fa alól, majd semmisítsük meg. A megfelelő koronakialakítás ebben az esetben is nagyon fontos, mert ezzel csökkenthető a páratartalom és ezáltal a fertőzés veszélye.

Ha mindenképpen kémiai védekezésre van szükség, akkor a kéntartalmú lemosó permetezés sokat segít, majd következhet egy-két kezelés kontaktszerekkel, még az intenzív növekedés megindulása előtt, az intenzív növekedés alatt pedig felszívódó szereket kell alkalmazni. Lemosó permetezéshez való készítmény pl. a Thiovit Jet. E célra alkalmas kontaktszer pl. a mankoceb hatóanyagú Dithane M–45. Felszívódó növényvédő szernek választhatjuk pl. az azoxistrobin és difenokonazol hatóanyagú Amistar Sunt.

Verticilliumos hervadás (Verticillium dahliae). A fás szárú növények egy jelentős betegsége. A kórokozó képes teljes fapusztulást okozni, és a legborzasztóbb, hogy sok lehetőség a védekezésre sajnos nincs. Tünetegyüttese nagyon hasonlít egy bakteriális fertőzéséhez.

Ebben az esetben is a fiatal hajtások hervadása következik be. A levelek először fakózölddé válnak, majd lankadnak, mintha vízhiányban szenvedne a növény. Az ágak szállítószöveteiben pont- vagy csíkszerű barnulást lehet megfigyelni, ami a szövetelhalás egyértelmű jele. Az elhalás mértékétől függően pusztul el teljesen vagy csak részlegesen a fa. A kórokozó a talajban telel, ahonnan fertőzni is képes: először a gyökéren keresztül a törzsbe, majd az ágakba kerül a szállítószöveteken keresztül.

Védekezés. A betegség elleni védekezés gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mivel a talajból fertőz a kórokozó. Az egyetlen mód a megelőzés. A szaporítóanyagot csakis ellenőrzött helyről szabad venni.

Kártevők

Levéltetvek. Kártételük a levélerek melletti szívogatás. A levél fonákrészén szívogatnak, és mézharmatot bocsátanak ki. A mézharmat a cukorban gazdag ürülékük. A kártétel hatására a levél veszít az életképességéből, deformálódik, a fonák felé kanalasodik, esetleg sárgul. A mézharmaton megtelepszik egy penészgomba, a korompenész.

Védekezés. Az olajos, illetve káliszappanos lemosó szerek szépen tudják gyéríteni a kártevőket. Ezt a műveletet tél végén érdemes elvégezni. A vegetáció elején, amikor még nem nő gyorsan a növény, kontakt növényvédő szereket célszerű használni, míg az intenzív hajtásnövekedés időszakában a felszívódó készítmények alkalmazása ajánlott. Kontaktszerek: a deltametrin hatóanyagú Decis Mega, a cipermetrin hatóanyagú Cyperkill Max. Felszívódó készítmények: az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG, a pirimikarb hatóanyagú Pirimor 50 WG.

Tripszek. A dohánytripsz kártétele nyomán a leveleken a főér mentén, majd a mellékerek mentén ezüstös szívásnyomok jelennek meg. Ez később kiterjed az egész levélre. Az ezüstös elszíneződés annak az eredménye, hogy levegő kerül a szöveti szerkezetbe. Később ezek a foltok parásodnak. A nyugati virágtripsz ugyanilyen tüneteket képes okozni, csak a virágon.

Védekezés. Kontakt növényvédő szerek: deltametrin hatóanyag – Decis Mega, cipermetrin hatóanyag – Cyperkill Max. Felszívódó növényvédő szerek: acetamiprid hatóanyag – Mospilan 20 SG, spinozad hatóanyag – Laser.

Nadimova Erzsébet,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa