Kisebbségvédelem: elképzelés és valóság

A 33. Bálványosi Szabadegyetemen rengeteg közéleti téma került terítékre, amelyek közül elengedhetetlen volt a kisebbségvédelem is. A jog a legerősebb fegyver? – Kisebbségi jogvédelem a Kárpát-medencében és a nemzetközi térben című pénteki előadáson ezt az eléggé kényes témát boncolgatta többek között Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója, valamint Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára.

Gyeney Laura, a KJI igazgatója elmondta, hogy ők mindent megtesznek a külhonban élő magyarok jogvédelme érdekében. Fő feladatuknak a jogvédő szervezetek támogatását, illetve az ott dolgozó jogászok és ügyvédek képzési lehetőségének biztosítását tartják. „Külhonban – főleg azoknak az országoknak az esetében, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – sokkal nehezebb terepen kell helytállnunk” – húzta alá az igazgató. Ez annak a következménye, hogy sokkal több szempontot kell mérlegelni egyszerre.

Elmondása szerint két ügytípust kell megkülönböztetni. Az elsőnél hiába tiszta a jogi helyzet, a kisebbségben élők mégsem tudják érvényesíteni a jogaikat a többségi nemzettel szemben. „Ennél az eshetőségnél a kifárasztás taktikáját kell alkalmazni, amihez mi úgy járulunk hozzá, hogy tartjuk a lelkesedést a külhoni kollégáinkban” – mondta a KJI igazgatója. A második helyzetnél már jóval komolyabb jogi kérdések merülnek fel, mint az elsőnél, aminek következtében az ügyet megpróbálják feljebb terjeszteni és elérni a nemzetközi jog bürokratikus rendszerét.

„Harminc év távlatából a kárpátaljai magyarság jogai most vannak a mélyponton” – kezdte előadását Darcsi Karolina. Elmondása alapján a KMKSZ mindent megtesz azért, hogy a kárpáltaljai magyarság jogait tovább már ne tudják csorbítani..

Emlékeztetett arra is, hogy azon jogok kiérdemlése és „kijárása” is hosszas és kitartó munka eredménye, amelyeknek köszönhetően létrejött a kárpátaljai magyarság intézményrendszere.

Darcsi Karolina kifejtette: az oktatási és a nyelvtörvény elsősorban nem a magyar kisebbség, hanem az ország területén élő oroszul beszélő több milliós „kisebbség” ellen irányul(t). „Mi, magyarok azóta kaptunk néhány engedményt (oktatás, nyelvhasználat, média terén) mert európai uniós kisebbség vagyunk” – emelte ki a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára.

A beszélgetésen részt vett még Szemesi Sándor, a KJI igazgatói tanácsadója, Bányai József erdélyi ügyvéd, Horony Ákos felvidéki kisebbségi kormánybiztos és Sárközi István, a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A kerekasztal-beszélgetést Tárnok Balázs, a KJI igazgatói tanácsadója moderálta.

ZsT