Kétnapos Háló-találkozó Beregszászban
A mai nehéz időkben különösen fontos, hogy legyen, akihez fordulhatunk, akire támaszkodhatunk. Az emberi kapcsolatok és a közösség ereje sokszor segít átvészelni a kihívásokat, erőt ad a mindennapokhoz. Éppen ezért kiemelkedő jelentőségűek azok a szervezetek, amelyek a közösségépítésre, a hit megerősítésére és a személyes kapcsolatok ápolására törekednek. Ilyen a Kárpátaljai Háló Egyesület is, amely évről évre lehetőséget teremt arra, hogy tagjai találkozzanak, beszélgessenek és egymást támogatva töltsenek el közös időt. Idén szeptember 13–14-én került sor a szervezet hagyományos éves találkozójára a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban, melynek mottója az volt: „Élet és halál van a nyelv hatalmában” (Példabeszédek 18,21). A rendezvényen körülbelül 45-en gyűltek össze a közösség tagjai és érdeklődők, hogy erősítsék a személyes kapcsolatokat, elmélyítsék hitüket és tanuljanak egymástól.
A program szombaton reggel kezdődött a résztvevők érkezésével és regisztrációjával. A napot ünnepélyes megnyitó indította Bárdos István tanár, a Háló-közösség tagja vezetésével.
„Amikor közönség előtt kell megszólalni, mindig hordozom magammal azt a zavart, hogy bennünket a Szovjetunióban hallgatni tanítottak meg, nem beszélni. De egy belső indíttatás és igény született bennünk, hogy létrehozzuk ezt a találkozót, hiszen aki egyedül marad, az elveszett” ‒ kezdte beszédét.
A Háló-közösség szimbolikájáról is szólt: „A Hálónak van egy zászlója, amelyen a bogok a találkozásokat jelképezik – mikrotalálkozókat, két-három ember közötti kapcsolatokat, helyi és országos szintű egyesületeket. Ezek a találkozások megerősítenek bennünket abban, hogy közösségben többre vagyunk képesek, mint egyedül” ‒ mondta Bárdos István.
Ezt követően Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze elszavalta a magyar Himnuszt, így megadva a rendezvény ünnepélyes hangulatát, és ráhangolva a résztvevőket a hétvége programjaira.
A megnyitón Szeibert András, a Kárpát-medencében működő Háló-mozgalom egyik alapítója is szólt a csapathoz, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szervezet működése és közössége különösen fontos a mai bizonytalan időkben. „Bizonytalanság, elköltözések, menekültek, a maradóknak többletterhelés, több feladat – mégis a Háló ereje az, hogy a működés folyamatos maradt, sőt, tavaly óta szinte meg is erősödött” – mondta.
„Miért szervez a Háló mindig találkozókat? Ezzel lehetőséget teremtünk a mélyebb találkozásokra, a hosszan tartó kapcsolatok kiépítésére, és végső soron a közösségek létrejöttére vagy továbbfejlődésére” ‒ folytatta köszöntőjét.
„Hogy ezt gyakorolhassuk, hogy ennek teret adhassunk, emiatt van itt, Beregszászban is Háló-találkozó, amelyen érezzétek jól magatokat, vigyetek haza értékeket, és építsetek kapcsolatokat!” – zárta beszédét.
A megnyitót követően Egressy Miklós görögkatolikus parochus tartott előadást a hit küldetéséről és a remény fontosságáról. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy az idén jubileumi évben, a szent évben vagyunk, amelynek a jelmondata: A remény zarándokai. Szeretnék rávilágítani, mit is jelent a remény, és mit jelent a zarándoklat” – mondta. Beszédében hangsúlyozta a vezető szerep és a hit jelentőségét a közösségépítésben: „Ti vagytok a föld sója, ti vagytok a gyertyatartóra kitett gyertya. Ti vagytok a hegyre épített város.” Arra buzdította a résztvevőket, hogy bátran formálják és erősítsék a közösséget Kárpátalján és a magyarság körében. „Legyetek húzóemberek, akik előre lendítik a világot. Merjünk termékeny, értékes gyümölcsöt hozni életünk fájáról” – zárta előadását.
A Háló nyitott közösség, ahol bárki részt vehet a rendezvényeken, és a rendszeres találkozók lehetőséget biztosítanak arra, hogy a beszélgetések folyamatosak maradjanak, még ha valaki egyszer-kétszer nem is tud jelen lenni ‒ tudhattuk meg Dankai Terézia elnökségi tagtól. Aknaszlatinától Ungvárig mindenhol vannak tagok, akikkel együtt tartanak bogozói találkozókat, ahol a Háló működését és rendezvényeit szervezik. Emellett vannak nagyobb közösségi események, például a népszerű családi napok, valamint a korábbi békeidőkben rendezett farsangi bálok, amelyek most sajnos szünetelnek.
A délelőtt folyamán kiscsoportos beszélgetésekre is sor került, ahol a résztvevők megoszthatták tapasztalataikat, kérdéseiket, és közelebb kerülhettek egymáshoz. A közös ebédet követően Knobloch Zsóka tartott kommunikációs tréninget, miközben Szeibert András a Háló-mozgalom céljairól és működéséről tartott bemutatót.
A napot közös vacsora zárta, amelyet esti színházi előadás követett. A résztvevők a Frida című monodrámát tekintették meg. Az előadás végén közönségtalálkozóra került sor, amelyet Bárdos István moderált. A nézőknek lehetőségük volt kérdezni a művésznőt, Orosz Ibolyát, valamint a rendezőt, Oleh Melnyicsukot.
Vasárnap a találkozó közös imával indult a békéért, amelyet Bárdos István vezetett, majd a résztvevők egy záróbeszélgetésen osztották meg gondolataikat. A találkozó a Sörkert étteremben elfogyasztott ebéddel zárult, majd a résztvevők hazautaztak.
Az idei Háló-találkozó hűen tükrözte a mozgalom szellemiségét: a közösségi beszélgetések, a hit mélyítése és a személyes kapcsolatok ápolása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők feltöltődve térjenek haza.
KV



