Karácsonyi előkészületek a háború negyedik évében

Mi kerül a fára, a fa alá és az ünnepi asztalra?

Advent a karácsonyra, a Jézus megszületésének ünnepére való lelki felkészülés időszaka, ám egyúttal a karácsonyi ajándékozásra és az ünnepi asztal elkészítésére való felkészülés ideje is. De mi kerül a karácsonyfa alá és a terített asztalra a háború negyedik évében?

– Földdel teli műanyag tartóban lévő élő fenyőfát díszítünk fel karácsonyfaként, régi díszekkel – mondja József. – Csak ketten vagyunk a családban a feleségemmel, nincs ajándékozás. Az ünnepi menü: halászlé, hidegtál rántott hússal, fasírttal, salátával. Az alapanyagok közül a krumplit, a hagymát, a sárgarépát magunk termesztjük meg, a sajtokat – legalább négyfélét –, a piacon beszerezhető élő halat, a fasírthoz való disznóhúst, a rántott húshoz való disznó- vagy baromfihúst viszont megvásároljuk. Mind a hal, mind a disznó-, mind a baromfihús 300 hrivnyába kerül. A fűszerek közül a paprikát mi termesztjük meg, a borsot azonban természetesen megvesszük, 20 hrivnyáért. A karácsonytól újévig tartó ünnepi időszakra készített sütemények saját készítésűek, a hozzájuk való vajért, tojásért, cukorért, lisztért, kakaóért, sütőporért összesen kb. 500 hrivnyát fizetünk. A cukor kilogrammja 30 hrivnyába kerül, s 1,5 kg-ra van szükség belőle a süteményekhez. Az 1 kg vaj és a 10 deka kakaó ára 80, illetve 50 hrivnyát kóstál. A hidegtál, valamint a sütemények elkészítéséhez 30 tojást használunk fel, darabjuk ára 6 hrivnya. A mákos bejglibe való mákért 60 hrivnyát fizetünk, a diós, valamint a lekváros bejg­lihez szükséges diót és szilvát azonban magunk termesztjük meg. A karácsonytól újévig terjedő teljes ünnepi időszakra elkészített ételekhez szükséges, megvásárlandó alapanyagokért pedig 3000 hrivnyát fizetünk, az árak kb. 20 százalékkal emelkedtek meg a múlt éviekhez képest. Ez alatt az időszak alatt természetesen vendégül látjuk a rokonokat, a barátokat, és persze, innivaló is kerül az asztalra, a magunk által megtermelt bor mellett veszünk egy palack likőrt 150, egy palack vodkát 100 hrivnyáért, de van házi törkölypálinkánk is...

– Pár éve már műfenyőt állítunk fel karácsonyfaként, de a telkünkön álló fenyőfáról is vágunk le ágakat, azokat odaillesztjük a műfenyőhöz – magyarázza egy névtelenséget kérő hölgy. – A karácsonyfát kisebb részt régebbi, többnyire ellenben új díszekkel díszítjük fel, az utóbbiakat üzletekben szerezzük be, egy-két doboznyit (egy doboznyi dísz ára 135 hrivnya). Az ünnepi menü baromfi- és disznóhúsból készül. Minden évben legalább két disznót vágunk le az ünnepi időszakra, s a baromfikat is az általunk tartottak közül vágjuk le. A csirkehúslevesbe minden hozzávaló a baromfiudvarból, illetve a kertünkből kerül bele, kivéve a fűszereket, melyeket 20–25 hrivnyáért szerezünk be. A második fogás vagy grillcsirke, vagy sült csirkecomb, krumpli- és rizskörítéssel. A krumplit magunk termesztjük meg, a rizst viszont természetesen megvesszük, egy csomag ára 50–60 hrivnyát tesz ki, és három csomaggal veszünk belőle az ünnep három napjára. A hidegtál fasírtot, rántott, illetve göngyölt húst tartalmaz. Magunk által megtermelt házi bor is kerül az asztalra, s legalább kétféle süteményt is készítek, melyek alapanyagaiért 500 hrivnyát fizetek. Ami pedig az ajándékozást illeti, mindkét gyerekünknek édességcsomagot vásárolok, közepes árfekvésűt, 150–200 hrivnyáért, számomra és a férjem számára viszont a pihenés jelenti az ajándékot…

– Minden évben állítunk új karácsonyfát – közli Iza. – Az ajándékok hasznos dolgok: pipere, édesség, déligyümölcs, a gyereknek játék. Az ünnepi asztalra savanyúkáposzta-leves kerül, gombával, füstölt házi­kolbásszal, majd második fogásként bobajka dióval, mákkal, mézzel, vajjal. A diós és a mákos tekercset megrendelem, nem én készítem el, mivel a dió nagyon megdrágult, kilogrammja 400 hrivnyába kerül. Másnap pedig rántott halat és rántott húst készítünk, sült krumplival.

– Karácsonykor minimális apróságokat szoktunk a karácsonyfa alá tenni, mert számunkra Jézus Krisztus megszületése az elsődleges, nem az ajándékozás, és csak a gyerekeknek veszünk ajándékot, például okosórát, töltőt a mobiltelefonhoz. Sem én, sem a férjem nem kapunk ajándékot – mondja egy névtelenséget kérő fiatalasszony. – A karácsonyfadíszek részben régebbiek, mellettük minden évben veszek néhány újat, idén viszont eldöntöttem, hogy nem vásárolok újakat, mert nincs szükség többre, mint amennyink van, pedig szebbnél szebb díszek kaphatók a piacon, viszont drágák, 100-tól 500 hrivnyáig terjed az áruk. Maximum a gyerekeink fognak újakat készíteni kézműves-foglalkozásokon, több helyre is készülnek kézműveskedni, például a nagycsaládosok egyesületéhez. Ami pedig az ünnepi menüt illeti, lesz hidegtál rántott hússal, fasírttal, baconos csirkemellel, baconos májjal, francia-, illetve görögsalátával, gyümölccsel. A savanyúságok elmaradhatatlanok. Második fogásként általában sült disznóhúst készítek krumplival, majd a férjem bográcsost is készít. Ami pedig a disznóhús árát illeti, az 250–350 hrivnya közt mozog. Sütiket általában minden héten sütök, de az ünnepekre házi sütiket vásárolok a faluban, mivel nem akarok azon aggódni, hogy szépen sikerülnek-e, és persze az áramkimaradások miatt, ugyanis elektromos sütőm van. Egy tepsi süti általában 500 hrivnyába kerül, de lehet kapni vegyes kombinációkat is, kisebb sütitálakat, 300 hrivnyáért.

– Műfenyőnk van, amit évről évre lehozunk a padlásról. Nem kell miatta minden évben kivágni egy újabb fát, emellett praktikusabb és olcsóbb is, mint a kivágott fenyőfa. Már kb. tíz éve ezt használjuk – közli Rita. – A karácsonyfadíszek nem annyira régiek, inkább vegyesek: újak, régiek, minden évben hozzájuk adódik néhány új darab, amiket ajándékba kapunk. Karácsonyi ajándékként a lányaim minden évben kapnak egy-egy falinaptárt, egy-egy illatos gyertyát, plusz, amire éppen szükségük van: egy ruhadarabot, egy értékesebb tárgyat. Magamnak nem veszek ajándékot, a lányaim nagyon figyelmesek, és elhalmoznak ajándékokkal. Már elég nagyok, 12, 17, 19 évesek. Ami pedig az ételeket illeti, legtöbbször gombalevest, majd rántott halat eszünk körettel, és készítek két-háromféle süteményt. Az idén nem termett dió a diófánkon, a piacon pedig nagyon drága a dió, így mákos bejgli lesz talán. Nincs nagy igény a sok ételre, mert épp csak szentestére sütök-főzök, majd december 25-én reggel elutazunk a szüleimhez Husztra, és ott töltjük a karácsonyt. S mivel a nagylányom szülinapja karácsony táján van, ezért karácsonyi tortát is készítek, amit elviszünk Husztra, és ott, a rokonság körében ünnepeljük meg a szülinapot is.

Lajos Mihály