Miniszterhelyettes: Jön a hároméves alapképzés a felsőoktatásban
A jövőben, 2029-től a felsőoktatási intézményekben bevezetik a hároméves alapképzést. Az újítás az Új Ukrán Iskola (NUS) diákjait érinti, akik számára már 12 osztályos a középiskola – jelentette az Élet (Життя), az Ukrajinszka Pravda magazinja Mikola Trofimenko oktatási és tudományos miniszterhelyettes március 12-i sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tisztviselő szerint a diákok egy évvel tovább tanulnak majd a középiskolában, és egy évvel kevesebbet a felsőoktatásban.
„El kell magyaráznunk a jelentkezőknek, hogy miért töltik életük egy további évét az iskolában, és miért nem a megszokott sémát követik” – mondja a tisztviselő.
Felmérést végeztek a potenciális 2029. évi jelentkezők között, és meghatározták a diákok körében legnépszerűbb felsőoktatási intézményeket. A minisztérium 14 felsőoktatási intézménnyel egyeztetett, hogy megvitassák a hároméves alapképzés bevezetésének lehetőségét.
A NUS 10–12. osztályos diákjai speciális iskolákban fognak tanulni, amelyek mélyreható elméleti képzést nyújtanak. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) ezeknek a jelentkezőknek az iskolában tanult szakirányuknak megfelelő felsőoktatási képzést kínálhat.
„Ők felkészültebbek. Lényegében elvégezték az elsőéves programot az iskolában. Készen állnak rá, hogy jobban elmélyüljenek a szakterületükön” – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Mikola Trofimenko szerint ez jó válasz a felsőoktatási rendszer részéről a gazdasági szektor azon igényére, hogy gyorsabban jusson szakemberekhez.
Ezenkívül az újítás lehetővé teszi, hogy megfontolják a kétdiplomás programokat az európai országokkal, ahol az alapképzés három évig, a mesterképzés pedig két évig tart.
Mielőtt hozzálátna a felsőoktatási rendszer szabályozásának módosításához, a MON azt tervezi, hogy értékeli a hároméves alapképzés hatékonyságát, kezdetben csak egyes felsőoktatási intézményekben vezetné be kísérletképpen.
Az Élet emlékeztet, a tervek szerint 2029-ben csak az úgynevezett akadémiai líceumok végzősei felvételiznek majd felsőoktatási intézményekbe. Ez mintegy 15 ezer felvételizőt jelentene, szemben a 2025-ös 200 ezerrel.
„Ez fordított versenyt jelent majd: a felsőoktatási intézmények fognak versenyezni ezekért a végzősökért” – idézte a kiadvány Nagyija Kuzmicsova oktatási és tudományos miniszterhelyettesnek a DECIDE webináriumon elhangzott szavait.
(zzz/life.pravda.com.ua)
