A munkahelyi felmondásról

„Ismerősöm ápolónőként dolgozik egy egészségügyi intézményben. Elhatározta, hogy az alacsony fizetés miatt új munkát keres. Talált is egy megfelelő állást, és a minap megírta a kérvényt, hogy felmond. Arra számított, hogy így június 15-től munkába állhat az új munkahelyén. Az igazgatóhelyettese azonban négyszemközt figyelmeztette, hogy nem adják ki időben a munkakönyvét. Azt mondta, az igazgató éppen szabadságon van, nincs, aki aláírja. Azt is követelik tőle, hogy találjon maga helyett valakit, és tanítsa be az új dolgozót, mielőtt elmenne. Most attól tart az ismerősöm, hogy elveszíti az új állását, ha nem sikerül időben elszámolnia. Jogosan jár el az igazgatóhelyettes? Mit lehet tenni ilyenkor?”

– Sajnos ismerősének esete nem egyedi. Előfordulnak ilyen időhúzó taktikák.

Az Alkotmány 43. cikkelye szerint Ukrajnában tilos a kényszermunka alkalmazása.

A Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю України – a továbbiakban: Mtk.) 38. cikkelye a határozatlan idejű munkaviszony saját kezdeményezésre történő felbontása esetére egyetlen kötelezettséget ír elő a munkavállaló számára: két héttel korábban írásban értesítenie kell elhatározásáról a munkáltatóját. Abban az esetben, ha a munkavállaló méltánylandó okból nem tudja folytatni a munkát – például felvételt nyert az állásra, amelyet megpályázott –,
az intézmény vezetőjének fel kell bontania a munkaszerződést a munkavállaló által kért határidővel.

Hangsúlyoznám továbbá, hogy semmilyen törvény vagy rendelkezés nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy „találjon maga helyett valakit”, illetve betanítsa őt.

Az igazgató szabadságáról: ez az adott intézmény problémája, nem függeszti fel az Mtk. hatályát. Az igazgató szabadsága idejére kötelező megbízott vezetőt kinevezni, aki jogosult személyzeti és pénzügyi dokumentumok aláírására.

Az Mtk. 47. cikkelye egyértelműen fogalmaz, a felmondás napján (az utolsó munkanapon) a munkáltató köteles:

– kiadni a munkavállaló rendelkezésére álló papíralapú munkakönyvet, amennyiben azt a munkáltató őrizte, továbbá biztosítani a munkaviszony megszűnésére vonatkozó adatok megfelelő rögzítését az Ukrajna Nyugdíjalapja által vezetett elektronikus nyilvántartásban;

– kiadni a felmondásról szóló intézményi rendelet másolatát;

– kiadni az írásbeli tájékoztatást a felszámított és a felmondáskor kifizetendő juttatásokról;

– elvégezni a végelszámolást (maradéktalanul kifizetni a ledolgozott munkaidőért járó bért, a kártérítést a szabadság fel nem használt napjaiért, stb. – ld.: az Mtk. 116. cikkelye).

Mi a teendő, ha a munkáltató trükközni próbál? Abban az esetben az ismerősének bizonyítékot kell szereznie arra, hogy időben és megfelelően tájékoztatta a munkaadót a felmondásáról. Fennáll ugyanis a kockázata annak, hogy a munkáltató utóbb azt mondja majd, nem kapott semmilyen kérvényt a munkavállalótól. Ehhez az ismerősének rendelkeznie kell a benyújtott kérvénye másolatával, az eredeti dokumentum átvételét igazoló bejegyzéssel (iktatási szám, dátum, az átvevő aláírása). Ha az illetékes hivatalnok utóbb nem hajlandó a megfelelő bejegyzéssel ellátni a kérvény másolatát, célszerű haladéktalanul írni egy újabb kérvényt, s azt feladni az Ukrpostán ajánlott levélként a melléklet leírásával és kézbesítési értesítéssel az egészségügyi intézmény hivatalos címére. A levél feladásáról a postán kiadott igazolás később jól jöhet a munkaügyi hatóság vagy a bíróság előtt.

Javasolható még, hogy néhány nappal a felmondás dátuma előtt ismerőse nyújtson be újabb, az igazgatónak (vagy a megbízott intézményvezetőnek) címzett kérvényt. Ebben kérni kell az Mtk. 47. és 116. cikkelyében foglaltak végrehajtását aszerint, ahogyan azt feljebb összefoglaltuk. Ezt a kérvényt is iktatni szükséges az illetékes hivatalnoknál. Ha megtagadja az iktatást, emlékeztetni kell, hogy ellenkező esetben a munkavállalónak jogában áll a munkaügyi hatósághoz (Державна служба України з питань праці) vagy a bírósághoz fordulni.

Ha a felmondás napján mégsem adják ki a dokumentumokat, és nem történik meg a végelszámolás, rögzíteni kell a szabálysértést. Újabb kérvényt kell benyújtani a munkáltatónak (a hivatalnokon vagy a postán keresztül), amelyben a munkavállaló felhívja a figyelmet, hogy vonatkozásában nem teljesítették a törvényben előírtakat, s egyben jelzi, hogy az Mtk. 117. cikkelyének megfelelően igényt tart a késedelmes elszámolás miatt járó kártérítésre. A bíróság ilyen esetben a munkavállaló átlagkeresetének megfelelő összeget ítélhet meg, a törvényben meghatározott korlátok figyelembevételével.

Amennyiben a felmondás nem történik meg a törvényben előírtak szerint, a munkavállalónak jogában áll panasszal fordulni a munkaügyi hatósághoz vagy egyenesen a bírósághoz. Esetünkben (különös tekintettel a hadiállapotra) az utóbbi megoldás tekinthető a hatékonyabb eljárásnak.

Ismerősének keresetet kell benyújtania a bíróságon az átlagkeresetének megfelelő kártérítést követelve a munkakönyv kiadásáig és a végelszámolásig, valamint az erkölcsi kár megtérítését is követelni lehet. Bérhátralékkal kapcsolatos ügyekben nem kell bírósági illetéket fizetni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkavállalónak elég egy jól megfogalmazott hivatalos levélben összefoglalni a követeléseit és a lehetséges jogi következményeit annak, ha azoknak nem tesznek eleget, hogy a munkakönyv kiadásának és a végelszámolásnak többé ne legyen semmilyen akadálya a munkáltató részéről.

hk