Milyen lehet az idei őszünk?

Egy hatalmas hőhullámokat is hozó, amellett roppant aszályos nyár utolsó napjait morzsolgatjuk, s lassan bekopogtat ajtónkon az ősz. De milyen időjárásra számíthatunk szeptemberben, októberben és novemberben?

Idei őszünkre nagy hatással lesz a már javában zajló, és novemberben vagy decemberben tetőző El Nino, ez az időről időre visszatérő éghajlati jelenség, melynek lényege, hogy a Csendes-óceán trópusi térségében a felszíni vizek szokatlanul felmelegednek, ami dominóhatást vált ki: világszerte megváltoznak a légköri áramlatok, a szelek irányai, a csapadék eloszlása, és szélsőséges időjárási eseményekre – köztük aszályokra vagy éppen esőzésekre, illetve hőhullámokra – kerül sor. Hatására Európában, benne Közép-Európában, így a Kárpát-medencében is meteorológiai anomáliák várhatók. Ráadásul a most zajló El Nino egy erős szuper-El Nino, mivel a tengervíz nem egyszerűen szokatlanul, hanem rendkívül szokatlan erővel melegszik, nemcsak a felszínen, hanem a mélyebb rétegekben is, ahol az átlagosnál már 9 Celsius-fokkal magasabb a vízhőmérséklet, ezért hatalmas hőenergia szabadul fel, ami nagyon szélsőséges időjárási eseményeket idéz elő.

De mi várható kontinensünkön, illetve Közép-Európában, valamint a Kárpát-medencében? A vezető meteorológiai modellek – a Copernicus többmodelles szezonális előrejelzése, illetve a Severe Weather Europe részletes elemzése – egyetértenek abban, hogy nagyon meleg őszünk és enyhe decemberünk lesz. A Copernicus szerint Európában egészen az év végéig nagy valószínűséggel az átlagosnál melegebb idő várható, különösen Közép- és Dél-Európában, ahol 80 százalékos esélye van annak, hogy a havi középhőmérsékletek meghaladják a sokéves átlagot, a Kárpát-medence belsejében pedig 1-2 Celsius-fokkal haladja meg a hőmérséklet az 1981 és 2016 közötti évek átlagát. A Severe Weather Europe elemzése szerint a szuper-El Nino hatására az ősz első felében gyakran jönnek létre magas nyomású zónák Közép-Európa fölött, melyek következtében sok napsütés, az átlagosnál magasabb hőmérséklet és kevés frontátvonulás várható. Az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok csak az ősz második felében érkezhetnek nagyobb gyakorisággal a térség fölé. Ez pedig azt jelenti, hogy október közepéig is kitolódhat a meleg és elég száraz vénasszonyok nyara. Szeptemberben az átlagosnál melegebb idő várható, egyes előrejelzések szerint gyakoriak lesznek a +25–30 Celsius-fokos nappalok, s bár átvonulnak fölöttünk az első hidegfrontok, azok csak átmeneti lehűlést hoznak. Októberben már több modell is változást jelez. A Severe Weather Europe szerint már egyre több ciklon érkezik a térségbe az amúgy a nyár folyamán felmelegedett Atlanti-óceán felől, s kedvező esetben október 20. után, kedvezőtlen esetben viszont csak november elején érkeznek meg az első nagyobb esők. A november viszont már kifejezetten esős lesz, a különböző modellek az átlagosnál csapadékosabb időjárást valószínűsítenek 10 mm-es pozitív csapadékanomáliával, így a Kárpát-medence belsejében a szokásos 45–60 mm-es csapadékösszeghez mintegy 15–20 százalékos többlet adódik, ami kb. 60–80 mm-nyi csapadékösszeget jelent.

Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) szezonális előrejelzése ugyancsak az átlagosnál melegebb őszt prognosztizál. A várható csapadékmennyiség terén a július 1-jei előrejelzés az őszi–téli időszakra nézve Skandináviában szárazabb, Európa nagy részén csapadékosabb időjárást prognosztizált, ugyanakkor az augusztusi előrejelzés a Kárpát-medence belsejét illetően óvatosabban fogalmazott, a prognózis enyhe eltolódást mutatott az átlagosnál csapadékosabb ősz irányában, de csak 40–50 százalékos valószínűséget adott erre. Valamivel nagyobb esélyt jelzett tehát egy esősebb őszre, de nem azt, hogy tartósan csapadékos időszak következne. A statisztikai adatok szerint viszont erős El Nino esetén késő ősszel és télen 20–30 százalékkal több csapadék hullhat a Kárpát-medencében. S míg abban minden modell egyetért, hogy az ősz az átlagosnál melegebb lesz, addig a várható csapadékosságot illetően megoszlanak a vélemények. Az akár október 20. után vagy csak november elején bekövetkező nagyobb esőket valószínűsítő előrejelzések mellett olyan prognózis is van, mely szerint októberben az Atlanti-óceán felől áramló nedves légtömegek miatt nőhet a csapadékos időszakok valószínűsége, de nem a folyamatos esőzéseké, hanem a hosszú, száraz időszakokat egyre gyakrabban megszakító kiadós esőké. Egy másik előrejelzés szerint pedig a szuper-El Nino az Atlanti-óceán felmelegedésével együtt úgy befolyásolja majd a légköri áramlatokat, hogy a meleg és páratelt légtömegek szokatlanul erősen kezdenek áramlani Európa irányába. Az Atlanti-óceán északi része fölött kialakuló tartós ciklon újabb és újabb nedves légtömegeket pumpál a szárazföld belsejébe, így Nyugat- és Közép-Európában jelentősen több csapadék várható, ami villámárvizeket okozhat. Az átlag feletti hőmérséklet és a nedves levegő kombinációja a nyári viharokhoz hasonló, heves széllel együtt járó erős viharokhoz vezethet – különösen szeptember és október fordulóján – Közép-Európában. Dél- és Kelet-Európában stabilabb és átlag feletti meleg időjárás valószínű, az Ibériai-, illetve a Balkán-félsziget egyes részein pedig aszály várható. S e felvázolt prognózis szerint Nyugat-Európában valamivel melegebb idő és az átlagnál több csapadék, szeles időjárás, Közép-Európában 1-2 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérséklet, gyakori esőzés és árvízveszély, Dél-Európában jelentősen átlag feletti hőmérséklet, száraz őszkezdet, később több csapadék, Észak-Európában pedig az ott megszokott hőmérséklet és csapadékmennyiség, szeles idő várható.

Itt, a Kárpát-medencében tehát az átlagosnál melegebb, de vagy szárazabb, vagy fokozatosan növekvő csapadékmennyiséget hozó, vagy csak novembertől esőssé váló, vagy általában véve esősebb őszre számíthatunk. Agrármeteorológiai szempontból természetesen nem a hirtelen lezúduló, de jelentős mértékben szétfolyó, hanem a hosszan tartó, csendes, a talajt kellő mennyiségű vízzel ellátó csapadék lenne a kívánatos. Ami pedig minket, kárpátaljaiakat illet, a várható, az átlagosnál nagyobb mennyiségű novemberi csapadék eszünkbe juttathatja az 1998-as árvizet, amikor 299 település került víz alá, 40 793 otthont öntött el a sár és a víz, s több ezer ház dőlt teljesen össze vagy vált lakhatatlanná. Így az árvízvédelemnek fel kell készülnie egy esetleges nagy árhullám fogadására. Mi pedig imádkozzunk azért, hogy a katasztrófa ne ismétlődjön meg…

Lajos Mihály