Vasárnapi üzenet: 2026. szeptember 6.

Krisztusban kedves Testvéreim!

Évközi XXIII. vasárnapon egyházunk a szentmise második olvasmányában Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írott leveléből ad elénk két verset. Ezek a következők: „Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki felebarátját szereti, teljesíti a törvényt. Ezeket a parancsolatokat: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, másét ne kívánd, s a többit mind ez az egy foglalja össze: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A szeretet nem tesz rosszat felebarátjának. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet” (Róma 13, 8–10).

Nagyon lényegretörők és elgondolkodtatók az apostol szavai. Tudjuk, hogy a választott nép Istentől kapta a törvényt. A törvényt mindig tisztelettel vette körül, hiszen Isten részéről ez egy nagy ajándék. Segítség számukra, amellyel Isten akarata szerint élhetik életüket. Ez a törvény természetesen azt a tíz igét jelentette, amelyek Istentől származtak, és amelyeket Mózes közvetítésével kaptak. Ezeket az igéket a keresztény hagyomány parancsoknak nevezi, a zsidó hagyomány viszont igéknek. Tíz kijelentésnek, amelyekkel Isten szabályozza a választott nép életét. Jézus idejére azonban ez a tíz ige vagy parancsolat már egy több száz különböző parancsot és előírást tartalmazó gyűjteménnyé dagadt, amely már nem segítség volt, hanem sokkal inkább a mindennapi élet megnehezítője. Jézus több alkalommal is összetűzésbe került a farizeusokkal, akik szolgalelkűen a parancsok betűjét értelmezték. Jézus ezzel szemben visszatér az eredeti állapothoz. Rámutat arra, hogy Isten nem teherként adta az Ő parancsait. Az ember tette azzá a rengeteg kis adalékkal és szabállyal. Egyszer elviselhetetlen tehernek nevezte a farizeusok és törvénytudók részéről az emberek vállára helyezett törvényeket és szabályokat.

Ma pedig Pál apostol is az egyetlen törvényről beszél. Ez pedig nem más, mint a kölcsönös szeretet. Sokan azt mondják, hogy parancsszóra nem lehet szeretni. Azért fogalmaznak így, mert úgy vélik, hogy a Krisztus által parancsolt szeretet érzelmeken alapul. Ez azonban hatalmas tévedés. Szent Pál mutat ma rá erre, amikor értelmezi a szeretet parancsát. A szeretet nem tesz rosszat felebarátjának. Az apostol ezekkel a szavakkal értelmezi. Ilyen formában már parancsolható a szeretet. Ez a krisztusi szeretet apostoli összefoglalása. Jó lenne, ha ilyen formában megtanulnánk hitelesen megélni a krisztusi parancsot. Mennyire más lenne az életünk, ha megtanulnánk azt, hogy nem teszek rosszat felebarátomnak. Segítsen ebben bennünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.

Molnár János
beregszászi római katolikus esperes-plébános