Lovasközpont a látogatóközpontban
Segít bepillantani őseink életébe
A Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont fontos feladatot lát el a kárpátaljai magyarság történelmi öntudatának az erősítésében, a honfoglalás kori élet bemutatásában, amiben az itt 2024-ben megalapított lovasközpont is jelentős szerepet játszik.
– A lovarda 2024-ben kezdte meg működését – tájékoztat Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke. – Kezdetben három póni és két ló volt a lovasközpontban, jelenleg pedig hat ló: Lenke, Zota, Borka, Szimka, Mázli, Remény, Szellő és két póni várja a látogatókat.
– Miként vetődött fel a lovasközpont létrehozásának a terve, miként indult be a projekt, és milyen célt szolgál a központ?
– 2024-ben a KMKSZ a Budapesti Gazdasági Egyetem egyik oktatójával, Szász Petrával lovasoktatói képzést szervezett, melyen kilenc fő szerzett lovasoktatói képesítést. A honfoglalás kori élet szerves része volt a ló, a kárpátaljai magyarság mindennapjaiból azonban már kivesztek a lovas hagyományok. A lovasközpont létrehozásával a lovas hagyományok felélesztése volt a legfőbb cél. A központba ellátogatóknak pedig a lovaglás mellett lehetőségük van megismerkedni az íjászattal is.
– Mennyire érdeklődők a látogatók a lovasközpont iránt, és milyen programok várják őket?
– Főképp gyermekcsoportok látogatnak a központba, de jönnek felnőtt csoportok is. Több program is fogadja őket: tárlatvezetés, népi játékok, íjászat, lovaglás, kocsikázás, lovasoktatás, bábszínház.
– Milyen tervei vannak a lovasközpontnak?
– Folytatni a központ működtetését, és minél több látogatóval megismertetni a honfoglalás kori magyarság életmódját, benne az íjászatot és lovaglást.
Lajos Mihály
