Az „erős felindulásban” eltört betonkeverőről

„Ismerősöm szomszédjában építkeznek. Minap a munkások lerakták a téglát a járdára és az ismerősöm kerítésére úgy, hogy a drótháló beszakadt a tégla súlya alatt. Amikor este hazaért, és meglátta, hogy mi történt, dühében felrúgta a téglakupac mellett álló betonkeverőt, amitől az eltört. Milyen büntetésre számíthat az ismerősöm?”

– A betonkeverő megrongálása jogsértésnek minősül, ismerősének számolnia kell a következményekkel. A jog szempontjából az építőmunkások által az ismerőse tulajdonában (kerítésében) okozott kár nem igazolja eljárását (a betonkeverő felrúgását). Tettét post factum, azaz utólag (a kerítés megrongálása után) követte el, ami kizárja a szükséges/jogos védelem állapotát a Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України – a továbbiakban: Btk.) 36. cikkelye vagy a polgári jogi önvédelmet a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 19. cikkelye szerint, és önbíráskodásnak minősül.

A következményektől, a betonkeverő értékétől és a rend­őrség minősítésétől (amennyiben kihívták őket az esethez) függően a károkozó felelősségre vonása különböző típusú lehet.

1. Polgári jogi felelősség (szinte garantáltan bekövetkezik). Függetlenül attól, hogy indul-e ismerőse ellen jogsértési eljárás, vagy sem, a betonkeverő tulajdonosa követelheti a kár­okozótól a kár megtérítését.

A Ptk. 1166. cikkelyének 1. pontja értelmében a jogellenes döntések, cselekedetek vagy mulasztás által magánszemély vagy jogi személy vagyonában okozott vagyoni kárt teljes mértékben köteles megtéríteni az azt okozó személy. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a betonkeverő tulajdonosa követelheti a kár­okozótól a javítás költségének vagy egy, a sérülttel azonos új készülék árának megfizetését. Ha a vétkes nem fizet, a tulajdonos a bírósághoz fordulhat, és követelheti az okozott kár, továbbá a perköltség (pl. bírósági illeték, az ügyvéd tiszteletdíja) megtérítését.

2. Adminisztratív/közigazgatási felelősség (valószínűsíthető). Amennyiben a betonkeverő tulajdonosa hívta a rendőrséget, a hatóságok adminisztratív/közigazgatási szabálysértésnek minősíthetik ismerőse tettét. Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення) 173. cikkelye rögzíti az apró huliganizmus tényállását. Ez a tényállás lényegében a közrend és a polgárok nyugalmának olyan szándékos megsértését jelenti, amely nem minősül bűncselekménynek. A tényállás szankciója a polgárok nem adózó minimális jövedelme 3–7-szeresének megfelelő bírság (51–119 hrivnya) vagy 40–60 óra közmunka vagy egytől két hónapig terjedő javító­munka vagy legfeljebb 15 nap közigazgatási elzárás.

3. Büntetőjogi felelősség (valószínűtlen). A vagyonkárosítás vagy huliganizmus miatti büntetőjogi felelősségre vonás ebben az esetben kevésbé valószínű, de érdemes tisztában lenni a kockázatokkal. A Btk. 194. cikkelye (vagyon szándékos rongálása vagy megsemmisítése) csak nagy értékű károkozás esetén alkalmazható. 2026-ban nagy értékűnek a több százezer hrivnyás károkozás minősül. Egy kisebb betonkeverő rendszerint nem kerül ennyibe. Ezért e cikkely alapján aligha indíthatnak büntetőeljárást a tettes ellen.

Felmerülhet még a betonkeverő rongálásával kapcsolatban a Btk. 296. cikkelye (huliganizmus): a közrend súlyos, különös vakmerőséggel vagy kivételes cinizmussal elkövetett megsértése, amit a társadalommal szembeni nyilvánvaló tiszteletlenség motivált. Mivel az elkövető cselekedeteit érzelmei vezérelték (bosszú a megrongált kerítésért), és nem a társadalommal szembeni tiszteletlenség, a bíróság aligha minősítheti az „erős felindulásban” kisebb értékre elkövetett károkozást huliganizmusnak.

hk