Derelyefesztivál Csapon

2026. november 19., 13:15

A Kárpátaljai Magyar Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége (KMNYSZSZ) a hétvégén „Híd a generációk között – Derelye, szegény ember ereje” elnevezéssel szervezett derelyefesztivált. A rendezvénynek, amely az Együtt Megyerért Polgárőr Egyesülettel közösen benyújtott pályázat keretein belül a Nemzeti Együttműködési Alap, Magyarország Miniszterelnöksége, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával jött létre, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) rendezvényterme adott otthont Csapon.

Pénteken a konyha megtelt a csapi ügyes kezű háziasszonyokkal, akik szombatra finom süteményeket, réteseket, tökös pitét készítettek. Szombaton reggel pedig érkeztek a kárpátaljai nyugdíjasklubok csapatai, valamint a fiatalabb nemzedék tagjai, tanulni akaró fiatalok és gyerekek.

Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnök asszonya kiemelte: nagy öröm számukra, hogy idén már ötödik alkalommal láthatják vendégül a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének rendezvénytermében a KMNYSZSZ tagszervezeteit.

– A mai napon hat tagszervezet vett részt ezen a remek alkalmon. A nyugdíjasokról mindenki tudja, hogy szeretnek főzni. Mi meg imádjuk a nyugdíjasszervezeteinket, mert nagyon jókat lehet velük főzni, és enni is természetesen. Egy ilyen alkalom ez a mai nap is, amikor hagyományos derelyék készülnek sós és édes változatban. S nemcsak jó ételek készülnek, és ezt mindannyian boldogan fogyaszthatjuk el, hanem a közösségi élmény is fontos, ami idehozza jókedvvel a nyugdíjasszervezeteket. Sokáig nem volt alkalom arra, hogy összegyűljenek, igény pedig mutatkozott rá. Belovics Lena néni, a Csapi Nyugdíjasklub elnök asszonya a megyei nyugdíjasszervezetek elnöke is egyben. Mi pedig mögé álltunk, és segítjük ezt a munkát.

Miközben előkészítették a terepet, a hozzávalókat, és gyúrni kezdték a derelyének való tésztát, a KMNYSZSZ elnökét, Belovics Ilonát az alapötletről kérdeztük.

– Megbeszéltük, hogy jó lenne egy egyszerű, de nagyszerű, finom ételt népszerűsíteni. Ez a derelye. Sikerült megszervezni a programot, amelynek a mottója: „Derelye – magyar ember ereje”. Sokan vagyunk hál' Istennek a szövetségben, 9 klub, de a mai napon csak 6 klub képviselteti magát, mert ugye idősek, közbejön ez-az. Remélem, hogy jól sikerül ez a program, amelyet az anyaország segítségével valósítunk meg a sikeres pályázatnak köszönhetően. Elhívtuk a fiatalabb generációt is, mert mindenki szereti a derelyét, de általában már csak a tányéron találják készen. Most eljöttek és beálltak ők is a munkába, ragasztják, vajazzák, főzik. Ennek nagyon örülünk. Az idősek is ügyesen dolgoznak. Nyolcféle – krumplis szalonnapörccel, dinsztelt hagymával és tejföllel, húsos, édes- és savanyú káposztás, szilvalekváros, sós kapros-túrós, édes túrós pirított grízzel és meggyes gőzön főzve vanília sodóval – derelyét készítünk és egy finom forró levest. Remélem, fog ízleni az újdonság. Régen nem főztek ilyet, de hát mi is szeretünk előrehaladni, tanulunk a fiataloktól, a Facebookról, és minden jót beleviszünk a konyhába.

Amíg a teremben nyújtották a tésztát, készítették a különböző tölteléket, az udvaron finom illatok terjengtek a levegőben, néhányan Balogh Ágnes és Lukács Margó vezetésével húsgombóclevest főztek szabad tűzön. A hatalmas bogrács körül sokan segédkeztek, köztük a csapi Belovics Béla és a záhonyi Tóth Péter is.

A helyi és a vendég nyugdíjasklubok tagjai ismét jó hangulatban dolgoztak, hogy mindenkit elbűvöljenek az általuk készített derelyével.

Homa Katalin, a Mi Érted civil szervezet kezdeményezésére megalakult nyugdíjasklub vezetője Beregszászból egy különleges recepttel érkezett.

– Anyai ágon a nagymamámtól tanultam ezt a receptet, ő meg az ő nagymamájától. Régen mindent felhasználtak, amit csak tudtak, mindenkinek a kertjében megtalálható volt földi eper, meggy, málna, szeder, sárgabarack, és ebből csináltak egyszerű tésztákat, amit gyorsan ki lehetett főzni, mikor a mezőről hazajöttek az emberek, hogy tudjanak ételt tenni az asztalra. A meggyes derelye is egy ilyen étel. Volt egy kis fagyasztott meggyem, amúgy ezt friss gyümölccsel szoktuk készíteni. Az eredeti egyszerű gyúrt tészta, liszt, tojás, csipet só, és egy nagyon pici tejet szoktunk beletenni víz helyett, hogy ne olyan hirtelen száradjon a tészta, és könnyebb vele dolgozni. Amikor betöltjük a gyümölcsökkel, kifőzzük, mint a hagyományos derelyét, és csinálunk hozzá egy mártogatóst: disznózsírban felsütjük a házi tejfelt, csipet só, pici cukor, mikor kezd hűlni, keverünk bele vaníliát, és ebbe szedjük ki a főtt tésztát.

Szemere Judit, a beregszászi klub friss tagja először járt itt, Csapon és elmondta: gyakran készítenek otthon derelyét, mert az unokái is nagyon szeretik, és már ragasztgatni is szokták.

– Hagyományosan szilvalekvárral szoktuk készíteni, és általában prézlit pirítunk rá. Viszont visszaemlékszem, gyerekkoromban – én az apai nagyszülőkkel nőttem fel egy udvaron – a nagymamám nagyon gyakran készítette, mert nagyapám szerette. Talán nem is volt olyan hét, hogy ne lett volna derelye, de nagyapám kifejezetten füstöltszalonna-tepertővel és zsírral szerette enni a derelyét.

A fiatalok is érdeklődve nézték és kipróbálták a derelyekészítést. Vass Zsófiától megtudtuk, hogy mamájával kiskora óta együtt szokták készíteni a derelyét.

– Mama általában húsosat, lekvárosat és krumplisat készít. Az én kedvencem a krumplis, de a többit is nagyon szeretem.

Nemcsak egyetemista lányok, de iskolás fiúk is lelkesen segédkeztek. Belovics Mátyás elmesélte, hogy nagymamájával sok éve csinálja otthon a derelyét, mindig finom. Mindenféle derelyét szeret, de a kedvence a túrós. Most viszont savanyú káposztást és meggyest is segített formázni.

Tóth Ilona Nagybégányból jött, az Aranykalász Nyugdíjasklub néhány tagjával és felidézte, hogy a derelye nem számított náluk ünnepi ebédnek.

– Hétköznap viszont elég gyakran készült, az én fiatalabb koromban a haluskafélék gyakran előfordultak az asztalokon, mert nem nagyon volt mit enni. A derelyét többféle változatban is csináltuk, lekvárral, túróval, ki mivel. Szívesen fogyasztottuk mind a gyerekek, mind a felnőttek. Kicsit időigényes a készítése, de szeretjük.

Veréb Éva Dédából, az Arany János Nyugdíjasklub vezetője korábban már derelyeversenyen is részt vett, de otthon is gyakran készíti.

– Nagyon szeretik a gyerekek, és amikor megyek hozzájuk, mindig ezt kell csinálni. Ez kedvenc. A derelye a magyarok ereje, úgyhogy mi nagyon szeretjük csinálni is, fogyasztani is. Látszik is rajtunk. Mi csak lekvárost szoktuk csinálni. Jó füstölt szalonnát olvasztunk rá, aztán teszünk rá prézlit, mert annak olyan különleges íze van, és meg is cukrozzuk. Ajánlom mindenkinek.

– A jó derelye titka a tészta és a töltelék. Most minden klub vállalt valamilyen derelyét, és az lesz a főétel. Igyekszünk, hogy délre mindegyik ki legyen főzve és fel legyen tálalva a több mint 50 fő számára – mondta izgatottan Molnár Katalin, a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának korábbi elnöke, miközben a konyhán szedte ki az épp megfőtt adagot.

Amikor mind a 8-féle derelye elkészült, a jelenlévők asztalhoz ültek és megkóstolták a különböző, édes és sós derelyéket, s ki-ki eldöntötte, melyik ízlett leginkább, és készít-e majd otthon olyat a családnak.

A derelyefesztiválon nemcsak finomságokat kínáltak, de remek kulturális programokat is. A Kökény néptáncegyüttes előadása szórakoztatta a jelenlévőket. Az Elindultam szép hazámból népdal Berta Mária előadásában hangzott el.

A fellépések után kihirdették a derelyekészítő verseny eredményét. A Záhonyból érkezett vendég vasutas nyugdíjasklub zsűrizett, s úgy döntöttek, hogy bár mindenkinek volt személyes kedvence, de lehetetlen igazságot tenni a sok finomság között, ezért minden csapat kapott ajándékot.

Rehó Viktória