Kulin Zoltán: "Nem a kétnyelvű iskola a megoldás"

Az új ukrán érettségi és felvételi rendszer, valamint az ukrán oktatási kormányzat most elkezdett reformjai sok szülőt elbizonytalanítanak, amikor az iskolaválasztásról kell dönteni gyermekeik számára. A kérdéssel kapcsolatban megkérdeztük Kulin Zoltánt, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság első vezérigazgató-helyettesét.

- Ön szerint mikor jár jobban egy kárpátaljai magyar gyerek, ha magyar, vagy ha ukrán iskolába jár?

- A magyar gyereknek ugyanaz az érdeke, mint az orosznak, az ukránnak vagy akár a németnek: hogy anyanyelvén tanuljon. A tudást, az alapfogalmakat anyanyelvén sajátítja el a gyermek, az ukrán vagy korábban az orosz csak második nyelv. A szülő a saját felelőtlenségét leplezi azzal, ha azt hiszi, hogy ukrán iskolába adva a gyereket az jobban fog tudni haladni. Éppen a nyelv rosszabb ismerete miatt fog rosszabbul tanulni. Semmit sem segít a gyerekén, aki már az első osztályban hátrányban lesz, állandóan le kell majd küzdenie az ukrán nyelv hiányos ismeretéből adódó nehézségeket.

Ismerek olyan nagyközségeket és falvakat Kárpátalján, ahol a Szovjetunió idején a magyar iskolában mindenki megtanult oroszul. Mindezt olyan közegben, ahol nem éltek oroszok. Azért, mert az iskolában nem a grammatika-szempontú orosz nyelvet oktatták. Most is ez lenne a megoldás, nem kell azt feltételezni, hogy a gyereknek már van egy alapszókincse, amikor iskolába megy. Mert semmilyen szókincse sincs, hisz magyar családból jön. Ahhoz, hogy legyen ukrán szókincse, úgy kell tanítani a nyelvet, mint az angolt, a németet vagy a franciát. Szótárat kell bevezetni, új szavakat kell megtanítani minden órán, és a következőn azt vissza kell kérdezni, tetszik ez a tanárnak vagy nem, az idegennyelv-tanítás módszereivel kell tanítani az ukránt. Nem kell megszüntetni nemzetiségi iskolákat, nem kell kétnyelvű iskolákat létrehozni, mert a kétnyelvű iskola az első lépés afelé, hogy megszűnjön a nemzetiségi iskola. De ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjék, először az ukránok mentalitását kell megváltoztatni, mert ma még nem tudják elképzelni, hogy Ukrajnában az ukrán nyelvet idegenként kell oktatni, márpedig ez így van. Ott van a skandináv példa: ha egy svéd faluban van egyetlen finn, akkor mindent kiírnak finnül is és finn nyelven is lehet kapni űrlapokat a helyi önkormányzatnál.

- Mi a véleménye a mostani oktatási reformokról?

- Kilóg a lóláb: tudjuk, hogy az oroszok ellen van a május 26-án aláírt miniszteri rendelet megfogalmazva, de azt kell mondjam, rossz sakkozók, nem látják a következő lépést. Nem látják, hogy egy sor nemzetközi bonyodalmat okoz az oktatási miniszternek ez a rendelete. Már most legutóbb Juscsenko és Sólyom találkozóján is bebizonyosodott, hogy ez így van. A megbeszélések hatására most van remény, hogy a kárpátaljai magyar iskolák nem lesznek kétnyelvűek. Az oroszok, akik most még a nagy számuk miatt el se tudják képzelni, hogy sarokba lehet őket szorítani, el fogják majd érni a rendelet visszavonását, ha szükségét érzik.

Tehát számunkra a legfontosabb, hogy a magyar iskolákban nagyon jól kell oktatni az ukrán nyelvet, s ehhez a már említett megfelelő módszertani megközelítésen túl tankönyvek, szótárak, szemléltetők, oktatási segédanyagok szükségesek, és hogy lehetőleg kétnyelvű tanár oktassa az államnyelvet, aki, ha ukrán, beszélje a gyerekek nyelvét is.

- Ön és gyermekei is magyar iskolába jártak?

- Igen, az ungvári magyar középiskolában tanultam, ott is érettségiztem. Nekem az ungvári környezet miatt nem jelentett gondot az orosz nyelv az egyetemen. De az ukránnal egyetemista koromban kezdtem ismerkedni. Majd példaként arra, hogy felnőttkorban is meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, nyelvtanfolyam és nyelvkönyvek nélkül megtanultam az ukránt is. Szerintem az egyik legjobb megoldás például az, ha a szünidőt kihasználva olyan táborokba, olyan környezetbe kerülnek a gyermekeink, ahol az ukrán nyelvet a gyakorlatban kell használniuk.

Két lányom van: Juli és Ági, ők magyar óvodába és a magyar iskolába jártak. Az idősebbik, Juli magyar középiskolában érettségizett, most Magyarországon matematikát tanul, de az egyetem befejezése után haza akar jönni, itt szeretne dolgozni. Ági kilencedik után egy ukrán intézményben tanult tovább, mert az érdeklődési körének megfelelő pályán itthon magyarul nem tanulhatott. A Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskola mellett működő Erdélyi Képzőművészeti Szakkollégiumban fejezte be a középiskolát, ahol plusz még két évet tanult festészetet, grafikát. Mindketten beszélnek ukránul. Az államnyelv elsajátítására tehát nem a kétnyelvű iskola a megoldás. Ha egy gyerek alapos tudást szerez anyanyelvén, amellet ukránul is jól megtanulhatna megfelelő feltételek mellett.

De nem az a megfelelő lépés, hogy a gyerekemet akkor most beíratom az ukrán iskolába. Hanem inkább azért kell kimennünk az utcákra zászlókkal és transzparensekkel, hogy fordítsanak több pénzt a nemzetiségi iskolákra, támogassák azt a pedagógust, aki megfelelően tudja az ukrán nyelvet oktatni a nemzetiségi iskolákban számunkra megfelelő program szerint.

Badó Zsolt