A kilakoltatás problémát jelenthet
Ingatlanok adásvétele
Ígéretünkhöz híven folytatjuk lapunk múlt heti számában elkezdett cikksorozatunkat, mely az ingatlanok és lakások adásvétele terén igyekszik hasznos tanácsokkal ellátni az Olvasót.
Legyenek óvatosak abban az esetben, ha a lakásért, ingatlanért kért összeg túl alacsony, és a gyanús személynek tűnő eladók igyekeznek gyorsan túladni rajta, továbbá abban az esetben, ha a lakás megbízás alapján kerül eladásra. Hogy ne kerüljünk szélhámosok csapdájába, a szakemberek azt ajánlják, forduljunk ingatlanközvetítő irodához, ahol segítséget kérhetünk az adásvételi szerződések összeállításához.
A vevőnek különösképpen oda kell figyelni az adásvétel során arra, hogy az eladó kijelentkezzen az adott ingatlanból. Különben a procedúra kellemetlen üggyé fajulhat, melynek végére a bíróságnak kell pontot tennie. A legoptimálisabb változat az, ha az adásvételi szerződésbe külön pontként belefoglaljuk, hogy a megvásárolt ingatlanból kötelesek kijelentkezni az abban lakó személyek, azaz a volt tulajdonosok.
Gaál Lajos ügyvéd kérdésünkre elmondta:
– A vevőnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az eladó rendelkezzen a tulajdonjoggal, azaz joga legyen az eladásra. Volt már olyan esetem, hogy nem voltak meg a tulajdonjogot igazoló papírok. Ez főképp falvakban fordul elő, ahol máig nincs befejezve a telekkönyvezés. Az adásvételi szerződéseket, mint tudjuk, a közjegyzői hivatalokban csinálják, falvakban ezt megtehetik a helyi tanácsok is. Mielőtt a tulajdonos eladni szándékozna az ingatlant, a telekkönyvi hivatalban egy értékpapírt kell kivennie, mely 3 hónapig érvényes. Ha a papír lejártáig nem értékesítette a tulajdonát képező ingatlant, ismét a hivatalhoz kell fordulnia értékpapír-kiadási kérelemmel. Ugyanez az eljárás ajándékozás esetén is. (Az illeték az adásvételi szerződésben szereplő összeg 1, illetve 0,5 százalékát teszi ki.) Bérbeadás esetén a felek egyszerű kétoldalú szerződést kötnek, melyet ugyanakkor a közjegyzői hivatalban is lehet hitelesíttetni, bár, szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem követelmény. Kommunális tulajdonú lakás esetében a bérbeadási szerződést be kell jegyezni a kommunális-lakásgazdálkodási hivatalban. A bérbeadás a bérbeadónak pótjövedelemet jelent, tehát adóznia kell utána. Számos esetben a bérleti szerződés lejárta után problémát okoz a bérlő kilakoltatása. Erre a hatályos törvények értelmében kizárólag peres úton, azaz csak bírósági döntés alapján kerülhet sor.
Számos olvasónk aggodalmát fejezte ki a kommunális hivatalok által a privatizált lakások tulajdonosainak a közelmúltban aláírásra felajánlott szerződések némely kitételei miatt, melyek mintegy korlátozzák a tulajdonjogot. Ezzel kapcsolatban az ügyvéd elmondta:
– Mindenki nyugodt lehet, ezekben a szerződésekben nincs egyetlen olyan kitétel sem, amely a hatályos törvényekbe ütközne, igaz, van egy-két pontatlanság. A tömbházak lakóinak közösségeket, szövetkezeteket kellene alakítaniuk a háztömb karbantartására. Ám mivel ilyenek ma még nem léteznek, ezért a kommunális és lakásgazdálkodási hivatalnak díjat kell beszednie, melyből finanszíroznia kellene a takarítást, illetve a tatarozást.
Baráth József
