A kilakoltatás problémát jelenthet

Ingatlanok adásvétele

2001. február 9., 01:00 , 4. szám

Ígéretünkhöz híven folytatjuk lapunk múlt heti számában elkezdett cikksorozatunkat, mely az ingatlanok és lakások adásvétele terén igyekszik hasznos tanácsokkal ellátni az Olvasót.

Legyenek óvatosak abban az esetben, ha a lakásért, ingatlanért kért összeg túl alacsony, és a gyanús személynek tűnő eladók igyekeznek gyorsan túladni rajta, továbbá abban az esetben, ha a lakás megbízás alapján kerül eladásra. Hogy ne kerüljünk szélhámosok csapdájába, a szakemberek azt ajánlják, forduljunk ingatlanközvetítő irodához, ahol segítséget kérhetünk az adásvételi szerződések összeállításához.

A vevőnek különösképpen oda kell figyelni az adásvétel során arra, hogy az eladó kijelentkezzen az adott ingatlanból. Különben a procedúra kellemetlen üggyé fajulhat, melynek végére a bíróságnak kell pontot tennie. A legoptimálisabb változat az, ha az adásvételi szerződésbe külön pontként belefoglaljuk, hogy a megvásárolt ingatlanból kötelesek kijelentkezni az abban lakó személyek, azaz a volt tulajdonosok.

Gaál Lajos ügyvéd kérdésünkre elmondta:

– A vevőnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az eladó rendelkezzen a tulajdonjoggal, azaz joga legyen az eladásra. Volt már olyan esetem, hogy nem voltak meg a tulajdonjogot igazoló papírok. Ez főképp falvakban fordul elő, ahol máig nincs befejezve a telekkönyvezés. Az adásvételi szerződéseket, mint tudjuk, a közjegyzői hivatalokban csinálják, falvakban ezt megtehetik a helyi tanácsok is. Mielőtt a tulajdonos eladni szándékozna az ingatlant, a telekkönyvi hivatalban egy értékpapírt kell kivennie, mely 3 hónapig érvényes. Ha a papír lejártáig nem értékesítette a tulajdonát képező ingatlant, ismét a hivatalhoz kell fordulnia értékpapír-kiadási kérelemmel. Ugyanez az eljárás ajándékozás esetén is. (Az illeték az adásvételi szerződésben szereplő összeg 1, illetve 0,5 százalékát teszi ki.) Bérbeadás esetén a felek egyszerű kétoldalú szerződést kötnek, melyet ugyanakkor a közjegyzői hivatalban is lehet hitelesíttetni, bár, szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem követelmény. Kommunális tulajdonú lakás esetében a bérbeadási szerződést be kell jegyezni a kommunális-lakásgazdálkodási hivatalban. A bérbeadás a bérbeadónak pótjövedelemet jelent, tehát adóznia kell utána. Számos esetben a bérleti szerződés lejárta után problémát okoz a bérlő kilakoltatása. Erre a hatályos törvények értelmében kizárólag peres úton, azaz csak bírósági döntés alapján kerülhet sor.

Számos olvasónk aggodalmát fejezte ki a kommunális hivatalok által a privatizált lakások tulajdonosainak a közelmúltban aláírásra felajánlott szerződések némely kitételei miatt, melyek mintegy korlátozzák a tulajdonjogot. Ezzel kapcsolatban az ügyvéd elmondta:

– Mindenki nyugodt lehet, ezekben a szerződésekben nincs egyetlen olyan kitétel sem, amely a hatályos törvényekbe ütközne, igaz, van egy-két pontatlanság. A tömbházak lakóinak közösségeket, szövetkezeteket kellene alakítaniuk a háztömb karbantartására. Ám mivel ilyenek ma még nem léteznek, ezért a kommunális és lakásgazdálkodási hivatalnak díjat kell beszednie, melyből finanszíroznia kellene a takarítást, illetve a tatarozást.

Baráth József