Kiegyensúlyozott kapcsolatok
Ukrán-magyar viszony
Kijev és Budapest kapcsolatainak jelenlegi állására is kitér az a terjedelmes külpolitikai elemzés, amely a napokban jelent meg a part.org.ua című ukrán politikai Internet-újságban Ukrajna nemzetközi helyzetének alakulásáról a függetlenség kikiáltásától napjainkig.
A tanulmány megállapítása szerint Ukrajna Magyarországhoz (és Szlovákiához) fűződő kapcsolatai mostanság általában véve kiegyensúlyozottak. Ugyanakkor, emlékeztet az írás, 1998-ban az ukrán nacionalisták kategorikus fellépésükkel megakadályozták, hogy a magyarok emlékművet állíthassanak a Kárpátok egyik hágóján annak tiszteletére, hogy őseik 1100 évvel ezelőtt jöttek be a Duna-medencébe. De különben a magyar térképeken Uzshorod a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is Ungvárként, Mukacsevo pedig Munkácsként szerepel, s a kárpátaljai magyarok lényeges befolyást gyakorolnak a régió politikai helyzetére – fűzi hozzá az elemzés.
A tanulmány egyébként úgy értékeli, hogy a szomszédos államok közül Ukrajnának Romániával legfeszültebb a viszonya, amire az is utal, hogy a két ország egészen 1997-ig nem írta alá a kétoldalú barátsági és együttműködési szerződést. Kijev és Bukarest ellentéteinek az alapját vitás területi kérdések képezik, mindenekelőtt a fekete-tengeri Kígyó-sziget és Észak-Bukovina hovatartozása. Ezeket a földeket 1940-ben Sztálin szakította el Romániától és csatolta Ukrajnához, amivel – mint az elemzés fogalmaz – még a Molotov-Ribbentrop paktumot is megsértette. Jelentős mértékben rontja az ukrán-román viszonyt az észak-bukovinai román nacionalisták tevékenysége. Mint emlékezetes – írja az internetes lap –, 1997-ben Ukrajnában nagy botrány kerekedett abból, hogy egy szélsőséges romániai szervezet a „Románia érdekében kifejtett tevékenységéért” tüntette ki Ion Popescut, az észak-bukovinai román kisebbség ukrajnai parlamenti képviselőjét. S ez a skandalum csak egy a sok közül – mutat rá a külpolitikai tanulmány.
Varga Béla
