Vándorcirkusz

2001. február 16., 01:00 , 5. szám

Kárpátalján vendég­sze­re­pelt a szimferopoli Európa Nagy Cirkusza, amelyben óri­ás­kígyók, medvék, tig­ri­sek, leo­párdok, artisták, zsong­lőrök lépnek fel.

A produkció igen nagy si­kert aratott a gyermekek kö­rében, de az őket elkísérő szülők is ámu­lattal figyelték a néha haj­me­resztő mutatvá­nyo­kat.

A cirkuszi élet nem könnyű. A legnagyobb gondot az állatok etetése jelenti, hiszen például a leopárd napi 5-10 kg húst is megeszik, és a teve is legalább ugyanennyi abrakot követel. Emel­lett az uta­zás, a fel­sze­re­lés is na­gyon sok pénzt fel­e­mészt. És hol van még a fel­lé­pők gá­zsija! Olykor az is elő­for­dul, hogy a cirkuszi dol­go­zók saját pénzüket ölik a vál­lal­­kozás­ba, ha kevés a bevétel, de leg­több­ször azért telt ház előtt lép­nek fel.

Az előadók Bulgáriából, Lengyelországból, Fe­hér­orosz­országból és Németországból ér­kez­tek. Mindnyájan hivatásos artis­ták.

A vándor életmód egyáltalán nem könnyű, hiszen az év 365 napjából 320-325 napot fellépéssel és utazással töltenek. Egy-egy helységben átlagosan egy napot töltenek, s csupán a nagyobb városokra szánnak ennél több időt.

Ennek az életmódnak a filozófiáját az egyik cirkuszi előadóművész így foglalta össze: „Aki szereti az embereket szórakoztatni, szereti azt, amit csinál és szeret utazni, annak egyáltalán nem megerőltető ez az életmód. Ha pedig valaki lapátolni szeret, az maradjon otthon és lapátoljon.”

Az Európa Nagy Cirkusza jelenleg Ukrajnát járja végig attrakciójával, de Oroszországban, Fehéroroszországban és Moldáviában is felléptek már.

kozi