Olaszul tanul és francia fesz­tiválra készül a Nemzetink

Új produkción dolgoznak a beregszászi színházban

Rendhagyó felállásban próbált az elmúlt két hét folyamán az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Beregszászban. A társulat egy része két francia vendégszínésszel karöltve egy május eleji fesztiválra készül, ahol Ber­nard-Marie Koltes: Roberto Zucco című drámáját viszik színre. A színészek május negyedikén indulnak a neves PASSAGES fesztiválra, amelyre a franciaországi Nancyban kerül sor.

– A vállalkozás valóban különleges, méghozzá több szempontból is – mondja Vidnyánszky Attila főrendező. – Elsősorban Koltes, a XX. század legjelentősebb kortárs francia drámaírója és műve nagyon ösz­szetett emberi prob­lémákat vet fel. Má­sodsorban az előadás egy érdekes koprodukció eredménye. A drámát orosz kollégámmal, Dimitrij Lazorkoval együtt rendezzük, vannak francia vendégszínészeink, s maga a produkció is magyar, francia és orosz nyelven zajlik.

– Mit lehet tudni a vendégekről?

– Dan Artus és Sophie Lukarotti tavaly végzett francia főiskolások, akikkel mintegy másfél éve tartjuk a kapcsolatot. Tavaly döntöttek úgy, nem szerződnek le otthoni kőszínházakhoz, hanem eljönnek Ukrajnába, hogy új impulzusokat találjanak. Rendezőtársam révén végül is a mi színházunk mellett döntöttek. A közös kapcsolat lassan egy külön kis színházi kezdeményezéssé nőtte ki magát, amit „Petit Theatre du Possion” névre kereszteltek francia barátaink, ami magyarul annyit tesz: Kishal Színház. A fesztiválon három produkcióval veszünk részt: Koltes említett drámáját, Beckett Go­dot-ra várva c. művét és Csehov egyfelvonásosait adjuk elő.

– Milyen nyelven kommunikálnak? – kérdeztem a Roberto Zucco próbáján Szűcs Nelli színésznőt.

– Egyelőre leg­inkább gesztusokkal, hisz csak Dimitrij beszél fran­­ciául, illetve Sophie tud pár szót oroszul. A közös játék a végszavak miatt nehéz, hisz nem értjük egymást, egye­dül a hang­zás ad némi támpontot. Az elkövetkezőkben azt tervezzük, hogy mindnyájan elkezdünk tanulni olaszul, addig pedig a színház nyelvén igyekszünk megérteni egymást.

– Természetesen nagyon nehéz olyan társakkal együtt színpadra lépni, akiknek nem ismerjük a nyelvét – vallja Dan Artus francia vendégszínész. – Lassan azonban kezdjük megérteni egymást és nagyon örülök, hogy itt lehetek. Ez a közeg, ez a munka számunkra egy izgalmas utazást jelent, ami valami új, valami más keresésére irányul.

P. Zs.