Ahány nyelv, annyi ember
A kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról egy felmérés alapján
Az 1989-es népszámlálás adatai szerint a kárpátaljai magyarok 42,2%-a felelte azt a kérdezőbiztosoknak, hogy anyanyelve mellett szabadon beszél oroszul is, és mindössze 11,3% beszélt ukránul. 1996-ban egy kérdőíves felmérés során 144 felnőtt kárpátaljai magyar válaszolt arra a kérdésre, milyen szinten beszéli az orosz és az ukrán nyelvet. Az adatközlők hétfokú skálán ítélték meg saját nyelvtudásukat. Orosztudását a megkérdezettek túlnyomó többsége (91%) a nem nagyon jó-tól a nagyon jó-ig terjedő jelzőkkel minősítette, de ukrántudását csak a válaszadók kétharmada (67%) ítélte ilyennek. A magyarok orosztudásánál jóval gyengébb ukrán nyelvismeretét mutatja az is, hogy az alig néhány szót vagy annyit sem tudók aránya az orosz esetében a minta 6,3%-a, míg az ukránnál ugyanez 32,7%.
A KMTF LIMES Társadalomkutató Intézete 2000 tavaszán 6 járásban 28 kárpátaljai magyarlakta település 37 oktatási intézményében öszszesen 595, egy évvel érettségi előtt álló adatközlő közreműködésével végzett kérdőíves vizsgálatot. A kérdőívek kitöltésekor többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kárpátaljai magyar középiskolások saját bevallásuk szerint milyen szintű nyelvismerettel rendelkeznek.
Az 1989-es és 1996-os adatokhoz képest növekedett az ukrán nyelv ismerete a magyar lakosság körében, és ezzel párhuzamosan csökkent az oroszé. Adatközlőink 52,4%-a jól vagy nem nagyon jól beszéli az államnyelvet. 27,4% alig néhány szót beszél ukránul, és mindössze 11,5% beszél anyanyelvi szinten vagy nagyon jól. Gyakorlatilag egyáltalán nem beszéli az ukránt a minta 8,7%-a. Oroszul az adatközlők 6%-a beszél nagyon jól, 27,6%-a jól, 38,7% pedig nem beszél oroszul.
Az 1989-es népszámlálás, illetve az 1996-os és 2000-es felmérés között eltelt időszakban nőtt az ukrán nyelv ismerete, az oroszé pedig csökkent. A változás oka egyrészt abból fakad, hogy Ukrajna szuverenitásával emelkedett az ukránnak mint államnyelvnek a presztízse, illetve hogy 1991 óta kötelezően tanítják valamennyi oktatási intézményben; továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy míg 1996-ban felnőttek, 2000-ben középiskolások töltötték ki az adatlapokat, és feltehető, hogy az idősebb nemzedékek körében nem ilyen látványos az ukrán térhódítása.
Márku Anita
