Az ígéretekből nem lett semmi?

2001. június 15., 02:00 , 22. szám

Nagymuzsaly lakossága vegyes érzelmekkel fogadta az arany­bánya megnyitását, de az ígért fejlesztések és a várható új munkahelyek lehetősége megnyugtatta a kedélyeket. A falu képviselői ezt megelőzően egészen Szlovákiáig utaztak, hogy megtekintsenek egy hasonló vállalatot működés közben, és meggyőződjenek annak környezeti hatásairól.

– A Besztercebánya melletti településen az aranybánya közvetlenül egy általános iskola mellett üzemelt, és nagyon környezetkímélő módon volt megoldva a kitermelés és mosás egyaránt – mondja Pataki Lajos tanácselnök. – A tanács ezt követően döntött a földtulajdon átadásáról, továbbá bíztunk abban, hogy a bánya hozzájárul a község szociális fejlesztéséhez.

– Született-e ez ügyben megállapodás?

– Szóbeli ígéretet kaptunk a falu közművesítésére: a földgáz és a víz bevezetésére, a szociális intézmények fejlesztésére, valamint egy kerülőút meg­építésére. Ez utóbbinak a tervei is megszülettek, megépüléséig pedig abban egyeztünk meg, hogy a bánya területéről az ún. mosóig fedett teherautókkal szállítják a kitermelt kőzetet, továbbá naponta fellocsolják az utakat is. Mind­amellett, hogy a fejlesztési ígéretekből a mai napig semmi nem teljesült, a szállítás körülményeit sérelmezi leginkább a lakosság. Ugyanis nemcsak hogy a kerülőút nem készült el, de a szállítójárművek is nyitottak, így negyedóránként porolják végig ismeretlen anyagokkal a főút menti kerteket, portákat.

– Vannak a bánya és az ércdúsító működésének egészségügyi következményei? – kérdeztük Marko Ljudmillát, a mu­zsa­lyi rendelőintézet gyermekorvosát.

– Az illetékesek szerint a kitermelés során nem kerülnek radioaktív anyagok a felszínre, de tény, hogy a lakosság körében jelentősen meg­­emelkedett a pajzsmirigy-rendellenességek száma. Márpedig ennek egyik fő kiváltó oka – a jódhiány mellett – éppen a sugárzás megengedettnél magasabb értéke lehet. A két jelenség közötti összefüggés nem bizonyított, ugyanakkor tény, hogy nyilvántartási adataink szerint jelenleg a településen minden tizedik embert érint ez az egészségügyi probléma. Továbbá igen magas a légúti megbetegedések száma, és szinte valamennyi gyermeknél kimutatható a vérszegénység. Rájuk még veszélyesebb lehet az azonosítatlan összetételű por, mivel a levegő, a víz, valamint a mosatlanul fogyasztott gyümölcs révén egyaránt bekerülhet szervezetükbe.

Popovics Zsuzsanna