Az oszteoporózis (csontritkulás) következményei és megelőzése
Az oszteoporózis lassú folyamat, csak későn okoz panaszokat. Előfordulásának gyakorisága az életkor meghosszabbodásával nő. Nem minden csontot érint egyformán, három legjellemzőbb töréstípusa van: a combnyak-, a csigolya- és a csuklótagi törés. Leggyakoribbak a csigolyatörések.
Különösen veszélyeztetett a gerinc azért is, mert azon nyugszik a teljes testsúlyunk. A gerinc különálló csigolyákból tevődik össze, melyeket porckorongok kapcsolnak egymáshoz. Ha a csigolyák csonttömege csökken, összecsúsznak vagy eltörnek. Ha a törés több csigolyát érint, jellegzetes változások, torzulások jelennek meg. A gerinc megrövidül, az ember „összemegy”, vagy úgy tűnik, mintha a fej a vállak közé süllyedt vagy a törzs elé csúszott volna. Egy kis előreálló has is keletkezhet a gerinc deformálódása miatt. A gerinc melletti izmok és egész izomrendszerünk igyekszik a gerinc deformálódását megakadályozni, az egyenes tartást megőrizni. Ez nagy megterhelést jelent az izomnak, ami előbb-utóbb fájdalommal jár. Ezért az előrehaladott oszteoporózisban nem annyira a csontfájdalom okoz gondot, hanem az izomfájdalom. A csontritkulással járó fájdalom fokozatosan alakul ki, majd tartóssá válhat. A fájdalom a gerinc, a háttáj és az ágyék környékén, a mellékhastájékon is jelentkezhet, fekvéssel, pihenéssel enyhül.
A csontritkulás megelőzését a csecsemőkorban kell kezdeni és késő öregkorig folytatni. Ebben nagy szerepe van a táplálkozásnak. A megfelelő kálciumbevitelt 75%-ban tej és tejtermékek fogyasztásával kapja meg a szervezet. A többit a zöldségfélékből (káposzta, karalábé, spenót, bab, cékla, rebarbara), olajos magvak (dió, mogyoró, mák) és halak fogyasztásával kapjuk meg. A napi 0,5–1 liter tej elfogyasztása fedezi a napi kálciumszükségletet. Fiatalkorban a kálcium nagyobb mértékben épül be a csontrendszerbe, gyors növekedés esetén még tovább fokozódik a kálciumszükséglet. Ezért fontos a maximális csonttömeg kialakulása 25-30 éves korban, ami a későbbiekben meghatározza a csontritkulás mértékét.
Nagyon fontos a megelőzésben a naponkénti mozgás, járás, gyaloglás, sportolás (úszás). Naponta legalább egy félórányi sétára van szükség. Ha a hát deformálódása vagy az állandó fájdalom arra késztet, hogy keveset mozogjunk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a mozgás akadályozza a további csontritkulást.
Az oszteoporózis gyógyszeres kezelése hosszan tartó. Hosszabb időre van szükség a gyógyszer jótékony hatásának megtapasztalásához.
Dr. Skultéti Zita