Karácsonyváró és nyílt nap a Rákóczi Egyetem Filológiai Tanszékén
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Filológiai Tanszékének Magyar Tanszéki Csoportja december 4-én tartotta meg hagyományos adventi rendezvényét, amely évről évre a tanszék egyik leghangulatosabb közösségi eseménye. A karácsonyváró program idén egyrészt a hallgatói és oktatói közösséget hozta össze, másrészt pályaorientációs nyílt napként szolgált a megjelent végzős diákok számára.
A szervezők idén a Salánki Mikes Kelemen Líceum és a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum végzőseit hívták meg, hogy testközelből tapasztalhassák meg, milyen hangulat, értékvilág és szakmai háttér várja azokat, akik a filológiát választják továbbtanulási irányként.
A rendezvény kezdetén Kész Margit docens, a Rákóczi Egyetem Filológia Tanszékének oktatója köszöntötte a résztvevőket. Szavaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az advent sok helyen a fények és a vásárlási láz időszaka lett, a hagyomány eredetileg az elcsendesedésről szól.
„Az advent, amit korábban kisböjtnek is neveztek, az elcsendesedés időszaka volt, amikor egyre hosszabbak lettek az éjszakák és rövidebbek a nappalok. Ilyenkor a lelki pihenés, a lelki erőgyűjtés időszaka következett” – emelte ki.
Hozzátette azt is, hogy az elmúlt időszak nehézségei, a háborús helyzet és az ismétlődő áramkimaradások, miatt sokak életében amúgy is ott van a sötétség élménye, ezért talán még inkább szükségünk van arra, hogy megkeressük a reményt és a fényt.
A néprajzkutatóként dolgozó oktató arról is beszélt, hogy a hagyományok nem véletlenül alakultak ki: „A szokások nem lógnak a levegőben. Azért vannak, hogy segítsenek élni. Valódi útmutatók, kapaszkodók.”
A program során a vendégek egy salánki betlehemes előadást is megtekinthettek, melyet a tanszék oktatói és hallgatói meseszerű hitelességgel állítottak színpadra.
Kész Margit fontosnak tartotta elmondani, hogy Kárpátalja a 90-es években még igazi „betlehemes nagyhatalom” volt. A régió különlegessége, hogy a magyar nyelvterület szinte minden betlehemes típusát őrzi – a felvidékitől a bereg-ugocsain át az erdélyi formákig.
A betlehemes után a diákok és látogatók kézműves-foglalkozásokon vettek részt, ahol mézeskalácsot díszítettek, karácsonyi asztaldíszeket készítettek, és a tanszék hallgatói közvetlenül is meséltek mindennapjaikról, az egyetemi közösségi életről.
A program szervezői külön hangsúlyt fektettek arra, hogy a vendég-középiskolások egy oldott, családias légkört tapasztaljanak meg. Ezt csak fokozta a Mikulás érkezése, aki – a szervezők elmondása szerint – Lappföldről indult útnak, hogy találkozzon az őt váró résztvevőkkel. A Szent Miklóshoz fűződő hagyományokról a Filológiai Tanszék munkatársai beszéltek röviden, felidézve a püspök legendáját és a jótékony adakozás üzenetét.
A szervezők elmondták, hogy a nyílt nap célja nemcsak az volt, hogy bemutassák a szakot, hanem hogy érzékeltessék azt az értékrendet, amely a tanszék munkáját áthatja. A hagyományok tisztelete, a közösség ereje és az a fajta emberi légkör, ami a Filológia Tanszéket jellemzi, meghatározó élményként hatott a látogató fiatalokra.
KV
