„Nehéz” arany
Nagymuzsalyi aranybánya: aggályok és remények
Aligha akad manapság Kárpátalján még egy objektum, amely annyi aggodalomra adott, illetve ad okot a lakosság körében, mint a muzsalyi aranybánya. A környező falvak lakossága fenntartásokkal fogadta az aranybánya építésének gondolatát. Az előzetes tervek szerint ugyanis az aranyérc kitermelése nyílt színi fejtéssel történt volna, a dúsítást pedig cianidok felhasználásával kívánták megvalósítani. A két módszer alkalmazása ökológiai katasztrófával fenyegetett volna, ezért a közvélemény, illetve a megyei ökobiztonsági főosztály tiltakozása nyomán a föld alatti fejtés módszerét választották, a dúsításnál pedig lemondtak a cianidok és egyéb kémiai adalékok használatáról. Mindez ahhoz vezetett, hogy az egy tonna aranyércből a tervezett tonnánkénti 6 gramm arany helyett csupán 3–4, jó esetben 5 grammnyi nyerhető ki.
Az utóbbi időben elterjedt a rémhír, miszerint az aranyérc kitermelése során radioaktív anyagok kerülnek a felszínre, melyek Muzsalyba is eljutnak a falun áthaladó, aranyércet szállító napi 25-30 teherautó által. A bánya, illetve az ércdúsító vezetése ezt cáfolja. Mint Olekszandr Szukovacs, a bánya igazgatója, illetve Volodimir Hoblik, az ércdúsítást végző Ukrainszki Polimetali részvénytársaság elnökének helyettese, a kárpátaljai igazgatóság vezetője lapunknak nyilatkozva egyöntetűen állították, sugárzásról szó sem lehet.
A bánya vezetői szerint több okból sem kell sugárzástól tartani. Egyrészt, az itt kitermelt érc uránt nem tartalmaz, másrészt, a dúsításnál nem használnak sem uránt, sem más vegyi adalékot. Megjegyezték továbbá, hogy a megyei ökológiai főosztály rendszeresen méri a sugárzás szintjét, mely eddig egyszer sem haladta meg a kritikus határértéket.
A lakosságot ugyancsak aggasztja, hogy az aranylelőhelyről, illetve az ércdúsító mellett kialakított víztározóból (melybe a dúsításnál használt víz és az érctörmelék kerül) helyenként szivárgó víz szennyezi az ivó-, illetve a talajvizet. Mint a bányánál és a dúsítóban elmondták, a víz valóban szivárog, de nem szennyezi sem az ivóvizet, sem a talajvizet, ráadásul szűrőkön halad keresztül. A sugárzási szintre, illetve a kémiai összetételre vonatkozó független szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a kiszivárgó víz ökológiai szempontból tiszta, minősége a Borzsa vizének felel meg. Fominih Szerhij, az ércdúsító üzemvezetője elmondta, hogy a víztározóba évekkel ezelőtt halakat telepítettek, s azok ma is élnek, idecsalogatva a környék horgászait.
Az aranybánya kiépítésébe, illetve az ércdúsítóba eddig összesen mintegy 11 millió hrivnyát fektettek be. Az elégtelen finanszírozás, a tonnánként kinyerhető mindössze 3-4 grammnyi arany, továbbá a világpiacon csökkenő aranyárak miatt az aranybánya gondokkal küzd, működése egyelőre veszteséges, ugyanis a kitermelt érc, illetve a belőle nyert arany mennyiségének megfelelően alakul a bevétel is. Ha több aranyércet termelnének, több lenne a bevétel is, ehhez viszont további beruházások szükségesek. A vezetők e tekintetben bizakodók, mondván, ígéretet kaptak, hogy júniusban újabb beruházás várható, miután megkezdhetik újabb aknák, illetve tárnák kiépítését, s így újabb 4-5 évre biztosított lenne az érckitermelés.
Egyébként az államnak eladott aranyért az aranybánya és az ércdúsító havonta kb. 500-600 ezer hrivnyát kap. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentős mértékben hozzájárulnak a járás költségvetéséhez.
Az aranybánya eddig nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket – legalábbis a muzsalyi lakosok véleménye szerint. A kezdetekkor a bánya vezetősége felvállalta, hogy Muzsalyba finanszírozni fogják a víz és a gáz bevezetését, illetve helyreállítják a helyi iskola tetőzetét. Mint Olekszandr Szukovacs, az aranybánya igazgatója elmondta, elődjei a bánya működésének kezdeti időszakában valóban felvállalták e kötelezettségeket, ám, mint később kiderült, az állam sokkal kevesebb pénzt utalt ki a szükségesnél, így az ígéretek teljesítéséről egy időre le kellett mondaniuk. Ám azok továbbra is élnek, s a vállalat a lehetőségekhez mérten igyekszik teljesíteni azokat. A napokban születik döntés arról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló keretből az iskola tetőzetének helyreállítását vagy a földgáz bevezetését finanszírozzák.
Ami a foglalkoztatást illeti, Szukovacs, illetve Hoblik igazgatók tájékoztatása szerint az aranybányában jelenleg 295, az ércdúsítóban pedig 70 alkalmazott dolgozik, s mára zömében helyi, illetve kárpátaljai munkaerőt foglalkoztatnak. A vállalatvezetők elmondása szerint csupán a szakmákat illetően létezik a fizetésben differencia, s nem a más megyékből érkezők, illetve a kárpátaljaiak bérezését tekintve. Egyébként az átlagfizetés a két vállalatnál tavaly 400–500 hrivnyát tett ki, amely megyei átlagban egyike a legmagasabbaknak.
Baráth József
