Víztározók épülnek a Tiszán

Tisza-völgyi Vízügyi Fórum

Jegyzőkönyv aláírásával Debrecenben befejeződött a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum nemzeti koordinátorainak első ízben megtartott kétnapos tanácskozása, amelyen Ukrajna, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország delegációi vettek részt.

A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöVíM) helyettes államtitkára a tiszai árvízvédelem szempontjából sorsdöntő lépésnek nevezte az öt ország együttműködését. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország vízügyért felelős miniszterei ez év május 25-én a Budapesti Nyilatkozat aláírásával hozták létre a Tisza-völgyi Vízügyi Fórumot.

– Ezzel a Tisza völgyében élők mindennapjait alapvetően befolyásoló folyamat indult el – emelte ki a helyettes államtitkár.

Az öt ország együttműködésén alapuló új árvízvédelmi koncepciót november 30-ig készítik el; a debreceni tanácskozáson ennek tematikáját és elkészítésének ütemtervét dolgozták ki – mondta el Hajós Béla.

A részfeladatok elvégzésére hét munkacsoportot alakítottak; a megállapodás szerint a hidrológiai munkacsoportot Jugoszlávia, a helyzetelemzésit Románia, az előrejelzési, valamint a nemzetközi együttműködési és jogi munkacsoportot Magyarország, a méretezési és a környezeti hatásvizsgálati munkacsoportot Szlovákia, a létesítményfejlesztési munkacsoportot pedig Ukrajna irányítja.

Hajós Béla elmondta, hogy értékelték a Tisza völgye jelenlegi árvízvédelmi helyzetét, s javaslatot tettek az előrejelző- és informatikai rendszer kiépítésére. Fontos célul jelölték a töltések kiépítési szintjének egységesítését, a töltéserősítést, a vízlefolyási-viszonyok javítását, a hullámterek rendbetételét és tározók építését.

– Az árvíz-védekezési munkákban a lakóterületek védelme jelenti az alapelvet – szögezte le a vízügyi helyettes államtitkár.

Arra utalva, hogy a víz­szin­tek emelkedése az elmúlt négy-öt évben felgyorsult, hangsúlyozta: nem lehet a gátakat az égig emelni, a töltésmagasításokkal las­san elérik a fel­ső határt. Ezért rendkívül fontos a víz­­vis­sza­tar­tás kérdése, amit hegyvidéki tározók létrehozásával lehet elérni, to­vábbá olyan mezőgazdasági területek kijelölésével, amelyek szükség esetén víztározóként szolgálnak.

A nemzeti koordinátorok megállapodtak abban is, hogy az Európai Uniót már a Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció kidolgozásának a fázisában be kell vonni az együttműködésbe.

Kérdésre vá­laszolva ezzel összefüggésben Hajós Béla elmondta: az öt ország víz­ügyért felelős miniszterei a közeljövőben elektronikusan aláírt levélben tájékoztatják az Európai Uniót a Tisza-völgyi együttműködés­ről, s döntenek arról, hogy a fo­lyamatos tájékoztatáson kívül mi­lyen for­­má­ban gondolják bevonni az EU-t a munkába.

Valerij P. Kassiantchouk, az ukrán delegáció vezetője a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: mivel 1997-től folyamatosan emelkedett az árvízszint, komplex tervet dolgoztak ki a védekezésre. Ennek során 2002-ben elkezdődik nyolc hegy­­vidéki és két síkvidéki tározó építése ukrán területeken. Az ukrán delegációvezető azt is bejelentette, hogy a kárpátaljai megyei tanács betiltotta a további erdőirtásokat, amitől az esetleges árvizek lassúbb lefolyását remélik.

Hajós Béla végezetül arról beszélt, hogy az öt ország között létrejött árvízvédelmi együttműködés később komplex vízgyűjtő-fejlesztési programmá bővíthető majd ki, de – mint mondta – most a védelem a lényeg.

MTI