Felépítik, amit a kommunizmus lerombolt
Kápolna épül Gyertyánligeten
Az 1800-as évek második felében Gyertyánliget egy része pusztító tűzvész martaléka lett. Miután sikerült felépíteni a hamuvá vált otthonokat, a falu közössége úgy döntött, építenek egy kápolnát, amit a tűzoltók védszentjének, Szent Flóriánnak ajánlanak. Az elképzelést tett követte, és a nagyközség központjában évekig ott állt a kis kápolna, hirdetve a tűztől való megmenekülés örömét. A kicsiny szentélyt 1967 körül romboltatta le a vallást üldöző kommunista hatalom, így az ma már csak az idős helybéliek emlékezetében él, helyét pedig az egykor mellé ültetett három hársfa jelzi.
– A kovácsolt ajtajú, faragott kövekből épített kápolna közvetlenül a szomszédságunkban állt, így éveken át én voltam a gondozója – emlékszik vissza a kilencvenes éveiben járó Frácser Veronka. – Én gyújtottam benne gyertyát, és készítettem bele friss virágot. Egy deszkára fel is írtam, hogy pontosan mikor építették, de amikor széthordták a kápolnát, ez is eltűnt. Egyedül a Szent Flórián-szobor került át a nagy templomba, úgy látszik, azt nem merték széttörni. Két kisebb szobrot én magam őriztem meg. Kopottak, megviseltek, de azért még mostanság is gyújtok nekik egy-egy szál gyertyát…
A Borkút utcai római katolikus hívek nemrég elhatározták, hogy újra felépítik egykor meggyalázott kápolnájukat. Erre főként azért lenne szükség, mondják, mert az idős embereknek már nehezére esik esténként elgyalogolni a két kilométerre lévő templomba.
Mint megtudtuk, az eredetinél némileg nagyobb kápolna tervrajza már el is készült. Eszerint a szentély egyedi alapformáját a nemrég elkészült csetfalvai templom tartószerkezetéből megmaradt két íves gerenda adja majd, ami egészen széppé és különlegessé varázsolja.
A Schef család saját udvarát ajánlotta fel az új kápolnának:
– Én mindig szerettem volna egy kis áhítatos szobát szentképekkel, kereszttel, és most egy egész kápolna lesz a kertünkben – meséli Schef Béláné. – Pár éve a községi tanács ki is utalt az építkezéshez 5000 téglát, de ennek nagy részét elvitték az óvoda átalakításához, amire szintén nagy szükség van. A kápolnaépítés első kezdeményezője, Erdélyi Jóska sajnos meghalt, mi meg már idősek vagyunk ehhez a nagy munkához. Nem is tudom, megérjük-e egyáltalán a kápolnaszentelés napját, mivel az állandó árvizek minden erőt kivesznek a falu lakóiból. Ha mégis ide kerül a kápolna, szép helyen lesz, nem vallanak vele szégyent az utcabeliek.
P. Zs.