2001. augusztus 24.

„Egy alkalommal odalépett hozzá valaki és megkérdezte tőle: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Нgy felelt neki: „Miért kérdezel engem a jó felől? Csak egy valaki jó. Ezért, ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat.” Az megkérdezte: „Melyeket?” Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanuskodjál, apádat és anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint saját magadat.” Az ifjú erre kijelentette: „Ezeket mind meg­tartottam. Mit kell még ten­nem?” „Ha tökéletes akarsz lenni – felelte Jézus –, add el, amid van, az árát oszd szét a sze­gények között. Így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere, és kövess engem!” Ennek hallatára az ifjú szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.” Mt.19,16-22.

Minden gondolkodó em­ber­nek vannak kérdései. A ma em­bere legtöbbször azért kérdez, hogy a többiektől meg­tudja, mi a véleményük egyes dolgainkról, cselekedeteinkről. Mint ez a gazdag ifjú az evan­géliumban. Azt várta, hogy Jézus megerősíti hitében.

Nem így történik az életünkben is? Mi is embertársainktól várjuk, hogy helyeseljék gondolatainkat, cselekedeteinket. Hiába tartjuk meg Isten parancsait, mégsem vagyunk tökéletesek!

Itt merül fel a nagy kérdés. Ne­ked mit kell eladnod és szétosztanod a szegények között, ami gátol az Istenhez vezető úton?

„Aztán gyere és kövess engem!

Ennek hallatára az ifjú szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.”

Egressy Miklós
parókus, Makkosjánosi