Milyen osztályba írassam gyermekem?

Bótrágyi dilemma

2001. augusztus 31., 02:00 , 33. szám

Kárpátalján az előző tanévben 99 magyar tannyelvű iskola működött, ebből 28-ban párhuzamosan működtek magyar és ukrán osztályok. A tanévkezdés ezért számos esetben felelős döntés elé állítja a magyar szülőket: milyen tannyelvű osz­tályba írassák gyermeküket? Nincs ez másként Bót­rágyon sem, ahol idén is csak szeptember elsején dől el véglegesen, a 25 tanköteles gyermek közül ki melyik első osztályba kerül.

– Az évek során a bótrágyi iskola egyfajta regionális központtá nőtte ki magát, mivel a negyedik osztályt követően a környező települések ukrán tannyelvű iskoláiból számos gyermek folytatja itt tanulmányait – tudtuk meg Bajusz Ferenc igazgatótól. – Ennek eredményeképpen az 5-6 fős elemi osztályok kibővülnek. A tavalyi évben az ukrán osztályok felsőseinek fele volt beutazó.

– Gyermekünk első iskolaévei minden szempontból meghatározóak, valamint a továbbtanulási lehetőségeket is végig kell gondolni – véli Szanyi Gizella. – Falunkban mindig nagy hagyománya volt az orosz iskolának, a magyar elemit követően magam is azt végeztem. Ennek okán számomra köny­nyebben ment a továbbtanulás, és ma már munkahelyemen sem ér­vé­nye­­sülhetnék az államnyelv ismerete nélkül. Hosszú tépelődés után mi végül úgy döntöttünk, lányunk ukrán osztályban kezdi el tanulmányait, aztán később dönt­sön ő, hogyan tovább.

– Számunkra sem volt egy­értelmű a kérdés – mondja Auksz András. – Bár családom fele-fele arányban magyar, illetve ukrán nemzetiségű, mi mégis a magyar osztály javára „szavaztunk”. A magam példáján okulva – felsőfokú diplomámat ugyan­is egyetlen külföldi ország sem fogadja el – úgy látom jónak, ha a magyar középiskola után Magyarországon tanul majd tovább a fiunk.

Szeptembertől Molnár Anikó kislánya is a magyar elsősök sorait gyarapítja:

– Én oroszul végeztem el az általános iskolát, kitűnő eredménnyel. Szüleim csak magyarul beszéltek, így minden segítséget nélkülözve, igen sokat görnyedtem a könyvek felett. Ennek ellenére nem sikerült felvételt nyernem a kiszemelt felsőoktatási intézménybe, mint később kiderült, nem a teljesítményem miatt. Munkanélküliként most sem sok hasznát látom a nyelvtudásomnak, az anyanyelvi tudásom viszont igencsak foghíjas. Ezért is szeretném, hogy gyermekem anyanyelvén tanuljon. Az ukrán órákon lesz elég lehetősége megismerni az államnyelvet.

Popovics Zsuzsanna