Megújul a nagyszőlősi ferences kolostor és templom
Elkészültek a tetőzettel
Az egykori nagyszőlősi ferences kolostor és templom a helyi római katolikus egyházközség tíz éves kitartó kérvényezése nyomán 1999 júniusában került vissza az egyház tulajdonába. Ezt megelőzően az épület hosszú ideig raktárként „üzemelt”, befogadta a település munkásmozgalmát bemutató városi múzeumot, de működött már e megszentelt falak között kávézó, patika, bankfiók és számos egyéb szolgáltató egység is. Az épület állaga ennek eredményeként igencsak leromlott: tetőszerkezete tönkrement, falai beáztak, néhol be is omlottak. Utolsó „restaurálása” a nyolcvanas években több kárt hozott, mint hasznot. Az emberi nemtörődömség és a kultúra negligálásának ezt a nagyszőlősi jelképét – úgy látszik – az utolsó pillanatban mégis sikerül megmenteni, hogy a múltat jelen és jövő követhesse...
– Bár az egykori kolostorépület már két éve az egyházközség tulajdonát képezi, valójában csak ez év tavaszán sikerült ténylegesen „birtokba venni” és hozzálátni a legsürgősebb renoválási munkálatokhoz – mondja Papp Tihamér, a Ferences Miszszió vezetője, nagyszőlősi plébános. –Ezt megelőzően már megindult az esetleges támogatók felkutatása, így felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának illetékes osztályával, amely végül is nagyban hozzájárult a tetőzet felújításához.
– Jelenleg milyen az épület statikai és általános állapota?
– A vizsgálatokat végző szakemberek úgy értékelték, az épület felújítható, a restaurálásnak nincs statikai akadálya. A több helyen látható hatalmas rések, repedések a huzamos beázás nyomán keletkeztek, az alapok viszont stabilak. Éppen ezért volt fontos mielőbb vízhatlan és tartós tetőt emelni az itt-ott már mállásnak indult falak fölé.
– A tető felújítása a nyár folyamán gyakorlatilag be is fejeződött. Hogyan tovább?
– A következő nagy feladat a teljes körű belső felújítás, beleértve a fűtési és világítási rendszereket, a közművesítést, a padlózat cseréjét stb., aminek terve éppen most van készülőben. A felső szinten a beázott falfelületeket kell rendbe hozni, az alsó szinten pedig a gondozatlanság, gazdátlanság nyomait kell eltüntetni. Elvesztek a kolostor templomának berendezései, így a jövőben azokat is pótolni kell.
– Munka tehát akad bőven, akár több évre is. Hogyan kívánják majd hasznosítani a már elkészült épületet?
– A püspök atyával és a rendi elöljárókkal is egyeztetve, az épületet szeretnénk egyházközségi és egyházmegyei szintű lelkipásztori programok (konferenciák, lelkigyakorlatok) színhelyévé, illetve az ifjúság számára is hasznossá tenni. Mindenképpen az egyház igényeinek a szolgálata a célunk, így téli időben, a majdan fűthető ferences templomban tarthatnánk például a hétközi miséket, illetve az egyházi óvoda kicsinyeinek istentiszteleti alkalmait is.
Popovics Zsuzsanna
Az első ferences szerzeteseket a Perényiek hívták Nagyszőlősre, kolostort pedig Perényi Gábor építtetett a számukra 1505-ben. Fél évszázaddal később, a Perényiek református hitre térését követően azonban ez a kolostor is a hitújítás korára jellemző vallási villongások áldozatául esett. A Perényiek 1667-ben rekatolizáltak, és a salvatóriánus provinciától kértek újra atyákat Szőlősre. Perényi Gábor 1671-ben megvásárolta Bánffy Gábor nemesi udvarházát, amelyet új rendházzá alakíttatott át, így a szerzetesek már a város szívében találtak új otthonra. Egy tűzvészt követően, 160 évvel később a rendházat barokk stílusban építették újjá, és ekkor emelték a jelenlegi ferences templomot is. 1900-ban a nagyszőlősi ferencesek Eperjesre kerültek. 1931-ben az üresen álló kolostort átadták a nagyszőlősi egyházközségnek, s ott ezt követően a szatmári irgalmas nővérek teljesítettek szolgálatot, óvodát és iskolát működtetve. 1945-ben a szovjethatalom megszüntette az egyházi intézményeket.
