2001. december 7.
Advent második vasárnapja, Mt 3, 1-12
„Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!”
Érdemes volna megkérdezni egy olyan embert, aki még nem hallott Istenről, hogy a mai evangéliumi szakasz alapján milyennek képzeli el a mennyországot!… Sőt, talán próbáljunk most meg mi is egy kicsit ilyen emberként gondolkodni!
Mit láthatunk így? Először is azt, hogy aki mindezeket hirdeti, nem nagyon vonzó életet él. Aztán megtudhatjuk, hogy elő kell készíteni az utat a mennyek országa eljöveteléhez, amin egy hatalmas Úr fog érkezni. Majd kiderül, hogy akik hallgatnak erre az emberre és bűnbánatot tartanak, azokat megkereszteli, de a többieket tovább szidja és fenyegeti. S talán a legvégére már nem is nagyon emlékszünk, hiszen az ember a sok szidástól automatikusan becsukja a fülét. Pedig végül az Eljövendőről van szó, aki azután, hogy megtisztította szérűjét, a gabonát csűrbe takarítja.
Most már mi magunk is azt kérdeznénk, hogy hol van ebben az evangélium, hol az örömhír, amit a mai napon meg kell hallanunk? Hiszen ez az egész csak fenyegetés! Mire akarhat Isten ezzel minket tanítani?
Természetesen Isten nem akar bennünket kényszeríteni, hogy az Ő tanítását kövessük. Éppen ezért nem lehet itt szó fenyegetésről sem. Pontosan úgy, mint mikor az édesapa szól a kisfiának, hogy ha a tűzbe nyúl, megégeti a kezét. S ha a gyermek nem mozdul első szóra, fölemeli a hangját és büntetést ígér. Pedig dehogy akarja Ő megbüntetni, sőt, szeretné megóvni attól, hogy saját fájdalma árán tanulja meg, milyen a tűz.
Ez az evangéliumi szakasz tehát mintegy tükröt tart emberségünk elé is. Isten mindig próbálja megmutatni nekünk, hogy mennyire szép és jó az, amivel szeretne minket megajándékozni, és mi gyakran süket fülekkel hallgatjuk. Így hát most kénytelen alkalmazkodni hibáinkhoz, s megmutatni, mennyire helytelenül gondolkozunk és ítélkezünk, és ez hova vezethet minket. De ezt is csak azért, mert a jóságos Atya senkit sem szeretne elveszíteni. Úgy, mint a jó gazda, Ő is szeretné a gabonát az utolsó szemig a csűrbe takarítani.
Németh Imre OFM
római katolikus plébános, Munkács
