Belföldről érkeztek a szeretetcsomagok
Örömtől csillogó szemek
Az ajtó előtt kíváncsi, izgatott gyermekek, az ajtó mögött csomagokat rendező felnőttek. Az esemény megszokott, a helyszín már nem anynyira. Az ajándékra váró gyerekek ugyanis a tiszakeresztúri bennlakásos iskola növendékei, az utolsó simításokat végző felnőttek pedig a Dorcas alapítvány munkatársai.
Fodor Zsanett szürtei tiszteletesasszony, a Dorcas munkatársa vetette fel az ötletet először, hogy „belföldről”, helyi gyülekezetek segítségével teremtsenek karácsonyi hangulatot a szenteste előtt néhány nappal azoknak a gyerekeknek, akik máshonnan nemigen számíthatnak meglepetésre. Futótűzként terjedt az akció híre Szürtében, Minajban, Ráton, Dercenben és Visken, s a családok egy-két hét alatt el is készítették ajándékaikat.
– Az adományozók maguk dönthették el, kinek állítják össze az ajándékot – mondja Nagy Miklós, az alapítvány munkatársa –, rá is írták a csomagra, milyen korú és nemű gyermeknek szánták. Meglepően sokan mozdultak meg a hír hallatán. Jövőre igyekszünk szélesebb körben meghirdetni az akciót, hogy mások is be tudjanak majd kapcsolódni.
A tiszakeresztúri internátusba 170 csomagot szállított az alapítvány kisbusza, ezenkívül Császlócra is jutott 120 doboz, s a perecsenyi internátus nagyobb gyerekei sem maradtak ki a sorból. A díszes csomagok édességet, tanszereket, gyümölcsöt, játékot, valamint téli ruházatot tartalmaztak. Ehhez csatolta a Dorcas a maga hozzájárulását édességcsomag, ágytakaró és posztópapucs, valamint fonal és subázáshoz való anyag formájában, melyet a kézimunkakör foglalkozásaira szántak.
Az ajándékok között volt kisebb-nagyobb, díszesebb és kevésbé látványos, a gyermekek azonban szemmel láthatóan nem azzal foglalkoztak, kinek milyen doboz jutott. Egyformán csillogott mindegyikük szeme, amikor megköszönték a várva várt ajándékot, s valamennyien siettek vissza az osztályukba, hogy mihamarabb szemügyre vegyék, mit rejt a doboz.
O. T.