Az influenzától a lépfenéig

Hétköznapi és „egzotikus” fertőzések

Az utóbbi időben – különösen a New York-i terrorcselekmények után – az embereket hatványozottan érdeklik a különböző fertőző betegségek és azok megelőzésének lehetőségei.

Az egyik legelterjedtebb járvány az influenza, mely számos esetben súlyos szövődményekkel jár. Jelenleg Ukrajnában négyfajta influenza-oltóanyag van bejegyezve: a Vakszigrip Odessza (Ukrajna), a Vakszigrip (Franciaország), az Influvak (Hollandia) és a Fluariks (Belgium).

Az influenza elleni oltást az állam központilag nem finanszírozza, tehát ha valaki szeretné megszerezni az oltást, magának kell megvásárolnia az oltóanyagot, s fedeznie a felmerülő egyéb költségeket is.

Mint Viktoria Vaszilenko, a megyei közegészségügyi és járványügyi hivatal (KÖJÁL) orvosa a Kárpátaljának elmondta, a megyében jelenleg csupán egyetlen helyen végeznek influenza elleni oltást, éspedig Ungváron, a Pidhirna u. 17. szám alatt található Medintel magánklinikán. Mint Mihajlo Turjanica igazgató kérdésünkre elmondta, itt helyben meg lehet venni az oltóanyagot, s az oltást is elvégzik. A beoltott személynek fél óráig még a klinikán kell maradnia a szakemberek felügyelete alatt, az esetleges szövődmények elkerülése végett. Az influenza elleni oltás költsége az oltóanyaggal együtt 45-50 hrivnya körül mozog, ami azt jelenti, hogy bizony korántsem engedheti meg magának mindenki ezt a luxust. Más kérdés, hogy az oltás – mint említettük – még ezen az áron is csupán a megyeszékhelyen kapható.

A vírusos hepatitisz elleni oltóanyag ehhez képest csillagászati összegbe – 600 hrivnyába – kerül, s ez az iránta megnyilvánuló keresleten is megmutatkozik.

Ami az egyéb veszélyes, fertőző járványokat illeti, Mikola Szakaly, a KÖJÁL különlegesen veszélyes fertőzésekkel foglalkozó osztályának vezetője arról tájékoztatta a Kárpátalját, hogy jelenleg sem lépfene-, sem himlőjárvány nem tapasztalható a megyében. Mint elmondta, Kárpátalján a lépfene korábban is főleg az állatokra volt veszélyes, bár a kórokozó könnyen megfertőzheti az embert is, különösen akkor, ha a gazda háztájijában tartott sertés vagy szarvasmarha fertőzött. Az utóbbi néhány hónapban egyébként négy gyanús port tartalmazó levelet vizsgáltak meg az osztályon az amerikai események hatására, ám lépfene-kórokozóra egyikben sem bukkantak, azaz csupán rossz tréfáról volt szó, mely azonban sok gondot okozott a postának és a különböző egészségügyi szolgálatoknak.

A lépfene-spórák egyébként hosszú évekig fertőzőképesek maradnak a föld alatt is, ennek következtében az emberekre veszélyt jelentenek a települések közvetlen közelében létesített úgynevezett dögterek, ahol az elhullott állatok tetemeit elföldelik. A megyében jelenleg 120 dögtér van használatban, a járványügyi szakértők pedig 19 olyan települést tartanak nyilván Kárpátalján, ahol az elmúlt évtizedben az állatok között előfordult a lépfene.

A KÖJÁL laboratóriumai, valamint az állatorvosi szolgálatok készen állnak a lépfene diagnosztizálására. A megelőzés érdekében évente két alkalommal oltják be az állatokat, főleg a szarvasmarhákat. Az emberek lépfene elleni oltását viszont még 1985-ben megszüntették. Ennek ellenére – mint Mikola Szakaly elmondta – a megye kórházai készen állnak a lépfenével fertőzött személyek kezelésére, a patikákban és kórházakban megfelelő mennyiségű antibiotikum áll az orvosok rendelkezésére.

– bj –