2002. február 8.

2002. február 8., 01:00 , 56. szám

Meglássátok annak okáért, hogy mi módon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek. Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok. Annak okáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akarata. Ef. 5:15-17

Kedves testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Isten kegyelme újabb és újabb ajtókat nyit előttünk. Mi nem tudjuk, hová vezetnek ezek a lehetőségek, egyedül az Úr tudja, s most arra int: „meglássátok azért…” Miért fontos az Úrnak az, hogy a tőle kapott kegyelmi időt mivel tölti ki, mire használja fel az ember? Mert szeret bennünket. Mert azt akarja, hogy senki el ne vesszen.

Élhettek úgy, mint az az ember, aki fövényre építette a házát (Mt 7,26), vagy mint az a gazdag ember, aki a bő termés láttán hálaadás helyett öntelten, másokról megfeledkezve csűreit nagyobbította (Luk. 12,16-21). Élhettek úgy is, mint a példázatbeli öt leány, aki üres lámpással, készületlenül és hanyagul indult a Vőlegény elé (Mt 25,1-12). De ezeket az Úr Jézus ezzel a kemény szóval illette: „bolond”. Hát nem bolondság a kőszikla lábánál fövényre építeni? Kihagyni a számításból a szelet, vihart és árvizet? Mi lesz veled, ha ezek az elemi erők egyszer feltámadnak, és ostromolni kezdik a te homokra épített váradat? Mi lesz veled, ha elfogy az egészség, az erő, ha elmennek szeretteid, ha nagyon egyedül maradsz? Mi lesz veled, ha életed tomboló viharában nem lesz ott Jézus, kihez kiáltasz majd, ki fogja lecsendesíteni a vihart, ki fogja megfogni a félelemtől remegő kezed?

Az Ige ma arra figyelmeztet, hogy nem élhettek úgy, mint bolondok, hanem mint bölcsek.

Mit jelent bölcsen élni? – Felhasználni az Úrtól kapott kegyelmi időt. Mindennek rendelt ideje van, mondja a bölcs prédikátor.

Jól vigyázz, mondja Isten, hogyan élsz, és hogyan használod fel a tőle kapott alkalmakat. Tégy jót, tanulj az Úr Jézustól: ő mindent a maga idejében cselekedett. A napok gonoszak – halljuk az Igében. És rögtön tudjuk, hogy a gonosz emberek miatt vannak gonosz napok. E gonoszságért fizetett drága árat az Úr Jézus Krisztus, Megváltó Urunk és Királyunk, hogy senki el ne vesszen.

Végül azt mondja az Ige: értsétek meg, mi az Úrnak akarata. Isten reám vonatkozó akaratát az Úr Jézus Krisztustól tudhatom meg, ő nem hagy bennünket válasz nélkül. Először is arra tanít, mondj le saját magad akaratáról, tanuld meg a legszebb imát: „Atyám, ne úgy legyen, ahogyan én akarom…” És ha ezt már ki tudod mondani, a Fiú halkan föléd hajol és azt mondja, légy az ő keze. Áldj, simogass, könnyeket törölj, sebeket kötözz. Légy láb és indulj el, keresd meg az életuntakat, a reményvesztetteket, a csalódottakat. Másokat vigasztalva te magad is megvigasztalódhatsz, és reménységhez juthatsz. Az ő akarata, hogy légy az ő szeme. Ne csak magadra és szeretteidre nézz, hanem lásd meg azokat is, akiket senki nem vesz észre. Hirdesd a békességet, és éld meg a szeretetet.

Balogh János, Ung megyei református esperes