Előzzük meg a megelőzhetőt!

Egészségünk

Ezekben a napokban, hetekben körzeti orvostársaimmal (családorvosok, belgyógyászok) együtt, nővérekkel, védőnőkkel és felcserekkel karöltve a lakosság egészségi állapotának felmérését végezzük. Városon és faluhelyen az általunk vezetett körzetek minden családjához igyekszünk eljutni abból a célból, hogy reális képet kapjunk a felnőttek és gyerekek általános egészségi állapotáról, a családi otthonok higiéniai és szociális körülményeiről. Mivel tapasztalataink szerint a lakosság hozzáállása ehhez az amúgy minden év első negyedévében sorra kerülő akcióhoz meglehetősen vegyes, az alábbiakban ennek a munkának a fontosságáról szeretnék szót ejteni. Mi is tartozik egy-egy ilyen családi látogatáshoz?

Először is az első hallásra talán banálisnak tűnő, de annál fontosabb vérnyomásmérés. Közhelynek számít, de tény: Kárpátalján (és a környező régiókban is) az összes elhalálozásoknak mintegy 50 %-át teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek következtében fellépő szövődmények. Ezen betegségek kialakulásában mintegy 80 %-ban a magas vérnyomás a ludas. Talán nincs olyan nap, amikor valamilyen csatornán keresztül (újság, tévé, rádió, szomszédok, ismerősök…) ne hallanánk a dohányzás, alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozási szokások, kevés mozgás káros hatásairól, az emberiség nagyobbik része mégis napi rendszerességgel „hódol” ezeknek a szenvedélyeknek. Helytelen az az általános és többek által hangoztatott felfogás is, miszerint idősebb korban már természetesnek számít az emelkedett vérnyomásérték. A szervezet ideig-óráig ugyan alkalmazkodik ehhez az állapothoz, de hosszabb távon, gyógyszeres kezelés nélkül előbb-utóbb fellép valamilyen szövődmény.

A vizit alkalmával ugyancsak felhívjuk a figyelmet a tüdőszűrés és – nők esetében – a nőgyógyászati vizsgálatok (rákszűrés) fontosságára (az általam irányított körzetben rögtön beutalót is adunk egy-egy ilyen vizsgálat elvégzéséhez). Ukrajnában az utóbbi 10 évben óriási mértékű növekedésnek indult a tbc (Kárpátalján ezen a téren a Beregszászi járás a „listavezető”), évről évre több a daganatos megbetegedés, s ezen belül a nőknél növekvő tendenciát mutat az emlőrák és méhnyakrák előfordulása.

Sokan azzal érvelnek, hogy azért nem fordultak orvoshoz, mert nem fájt semmijük. Nálunk a daganatos megbetegedések legnagyobb részét a kór III.-IV. stádiumában diagnosztizálják. Ilyenkor már jelentkeznek a klinikai tünetek is, de sajnálatos módon ezeken a betegeken már nemigen lehet segíteni. Nem azt kell tehát megvárni, amíg valami probléma adódik, hanem kötelességünknek kell, hogy érezzük az évenkénti tüdőszűrésen és nőgyógyászati vizsgálaton való részvételt (egészen megdöbbentő, amikor felvilágosultnak tűnő emberekről derül ki, hogy 8-10 éve (!) nem estek át ilyen vizsgálatokon).

Idősek szokták mondogatni: nekik már mindegy, nem mennek sehova. Ez is helytelen felfogás, hiszen ha már magukra nem is, de a család többi tagjára, környezetükre tekintettel kellene lenniük…

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mennyit ér a saját egészsége…

Jakab Lajos (badalói családorvos)