Újraválasztották Kovács Miklóst

Megtartotta közgyűlését a KMKSZ

2002. március 29., 01:00 , 63. szám

„A magyar név megint szép lesz…”

– hirdette a jelmondat a KMKSZ XIII. tisztújító közgyűlésén, amelyre március 23-án került sor Beregszászban.

Kovács Miklós elnök, parlamenti képviselő beszámolójában az elmúlt időszak legjelentősebb eredményeként értékelte a státustörvény elfogadását. „Hála és köszönet mindazoknak, akik megszavazták ezt a törvényt, mindazoknak, akik nem inogtak meg, miután a jogszabályt a magyarországi belpolitikai csatározások témájává tették” – mondta. A KMKSZ elnöke az anyaországgal fenntartott korrekt partneri viszony jelentőségét hangsúlyozva rámutatott: sikerült elérni, hogy az anyaországi támogatások jó ügyekre összpontosuljanak – például az oktatásra, a főiskolára –, hogy azok a gazdasági jellegű támogatások, amelyeket korábban „az információhoz közel álló szűk réteg tudott lefölözni, most ezrekhez jussanak el a földprivatizáció és a Zöld Program keretében”, hogy az árvízkárosultaknak szánt támogatások döntő többségükben eljussanak a rászorulókhoz.

Jogosan vethető fel azonban, hangzott el, mikor tekinti végre egyenrangú partnerének a kárpátaljai magyarságot és annak érdekvédelmi szervezetét az ukrán államhatalom. A szónok ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az idei parlamenti választásokon nem lesznek magyar nyelvű szavazócédulák, még mindig nem épült meg a vereckei emlékmű, több magyarlakta települést levágtak az egyetlen magyar többségű parlamenti választókerületről. Ezzel együtt kétségbevonhatatlan pozitívumként említette, hogy Ukrajna nem gördített akadályt a státustörvény végrehajtása elé, amiért ugyancsak köszönet illeti mindazokat az ukrán vezetőket, akik ez ügyben megértést tanúsítottak.

A KMKSZ célja továbbra is a Tisza melléki járás létrehozása

– hangsúlyozta beszámolójában Kovács Miklós elnök, parlamenti képviselő, aki az elmúlt éveket értékelve elmondta, azzal, hogy 1998-ban a KMKSZ megkapta a kárpátaljai magyarság egyértelmű felhatalmazását a képviseletre, elérte közös ügyeink intézésének felgyorsítását, miáltal közelebb kerültünk a célhoz, az önálló magyar adminisztratív egység létrehozásához. A Tisza melléki járás létrehozása módot adna a helyi magyarságnak, hogy ügyeit maga intézze, ami nélkül hosszú távú jövője Kárpátalján elképzelhetetlen.

A KMKSZ elnöke szerint az eltelt periódus ismételten bizonyította, a magyarság ügyeiért eredményesen kiállni csak megfelelő erővel és háttérrel lehet, s hogy nincs más út, mint felvetni konkrét ügyeinket a magyar felvételizés lehetőségétől kezdve, a vereckei emlékművön át, a Tisza melléki járásig, és meg kell harcolni a küzdelmeinket azokkal, akik ezekben a kérdésekben ellenérdekeltek. „Mostanra talán a kárpátaljai magyarok is megértették, hogy a politikában, akár a hitben, van széles út és van keskeny út. A széles út a csodavárás útja; hogy gazdag, hatalmas emberek, csoportosulások egyszer csak jönnek, és megváltanak minket. De aki eddig ezen az úton indult el, az még mindig csalódott, és aki most ismét erre az útra hívja a magyarokat, az csaló.”

Az elnöki beszámolót követően a közgyűlést köszöntötte Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, dr. Bogdán Emil, a MIÉP országgyűlési képviselője, az RMDSZ képviseletében Varga Attila, a román parlament képviselője, Zsupán József, Beregszász megyei jogú város polgármestere, Darcsi Karolina, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének alelnöke.

El kell mennünk szavazni húsvét napján

– emlékeztetett a közgyűlést köszöntve Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Néhány nappal a választások előtt sokan felteszik a kérdést: kire szavazzunk, mondotta. Mint rámutatott, a jelöltek két csoportra oszthatók: az egyik csoport tagjai elsősorban a magyar közösségi érdekeket képviselik, a másik csoportba azok tartoznak, akik elsősorban valamelyik párt érdekeit képviselik, másodsorban az egyéni érdeket, s harmadik, negyedik vagy ötödik sorban esetleg a magyar közösség érdekeit. „El kell mondani az embereknek, hogy tudják, milyen szempontok szerint, kit választanak, azok milyen érdekeket fognak képviselni, s mi a magyar érdek itt, Kárpátalján. A magyar érdek nem váltható aprópénzre, ami négyévente jelenik meg egy féldeci vagy más, hasonló összegű juttatás

formájában, amiért a szavazatokat megveszik. A magyar érdek hosszú távon érvényesül, amely hasznot akkor hoz, amikor az egyén saját tehetsége révén lehetőséghez jut, jogbiztonsághoz jut, álláshoz jut. Ehhez viszont az kell, hogy legyen lehetősége tanulni, legyen hozzá jog és élhető élet ezen a vidéken. Ezt kell húsvét vasárnapján megszavaznunk, ezért kell elmennünk szavazni” – mondotta végezetül Orosz Ildikó.

Ivan Ivancso, a megyei tanács elnöke üdvözlő beszédében rámutatott: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőivel eredményes együttműködés alakult ki a helyhatalmi szervekben, s nem kizárólag a magyarságot érintő kérdésekben, melyeket a szövetség mindenkor következetesen képvisel, hanem a megye valamennyi polgárát érintő problémák megoldásában is. Példájuk bizonyítja, hangoztatta, hogy a kárpátaljai nép, mely ezer éve él ezen a földön, egységes, semmi szükség a megosztására, mindnyájan európai módon kívánunk élni. A megyei tanács elnöke a közelgő parlamenti választások kapcsán köszönetet mondott Kovács Miklósnak parlamenti képviselőként a törvényhozásban végzett következetes, Kárpátalja és választói érdekeit szem előtt tartó munkájáért. Emlékeztetett, hogy Kovács egyike volt azon kevés kárpátaljai képviselőknek, akik mindent elkövettek, hogy Beregszász megyei jogú város rangjára emelkedjék, azon kevesek egyike, akik egy évvel ezelőtt nem szavazták meg a reformok mellett elkötelezett Juscsenko-kormány leváltását.

Meg kell állítani a politikai banditizmust

– szólított fel beszédében Brenzovics László, aki szerint csak így jellemezhető mindaz, ami a Beregszász központú választókerületben kampány gyanánt folyik. A KMKSZ alelnöke felháborodottan szólt arról a kettősségről, hogy miközben egyesek jól nevelt gyermekeik körében tetszelegnek a választási plakátokon, más gyermekeinek pénzt adnak, hogy azok politikai ellenfeleik plakátjait letépjék. Ez bűncselekmény, mutatott rá Brenzovics. „Mi nem félünk tőlük – hangsúlyozta a szónok. – Nem fogjuk megengedni, hogy ez a választás komédiává vagy tragédiává silányuljon. Nem fogjuk megengedni, hogy megfélemlítsék embereinket, akik önzetlenül elvállalták, hogy részt vegyenek a választási bizottságokban. Nem fogjuk megengedni, hogy különböző erők járjanak házról házra és fenyegetőzzenek, mondván, majd megmutatom neked. Azt mutassák meg, amit négy év alatt tettek ezért a járásért! Mert nincs mit mutatniuk. Mert ez a járás az utóbbi 4 évben nem felfelé halad, hanem lefelé. Mert nem történt semmi. Ami történt, azt az egyházak és a társadalmi szervezetek csinálták. Ők pedig, amikor oda kellett állni a felépült vagy kijavított iskola elé, azt mondták, legalább nem zavartunk nektek ebben, ez a mi érdemünk.” A KMKSZ alelnöke figyelmeztetett: a választásokig hátralévő néhány nap nem lesz könnyű, mert a szövetség ellenfelei mindenre el vannak szánva, s be fognak még vetni aljas eszközöket, amire fel kell készülni, s amire az illetékes állami szervek figyelmét is fel kell hívni. „Mi az igaz oldalon állunk, csalni nem fogunk, tiszta küzdelmet akarunk. Azt akarjuk, hogy az igazság győzedelmeskedjen” – mondotta végezetül Brenzovics László.

Végül sor került a tisztújításra. A küldöttek egyhangúlag Kovács Miklóst választották a szövetség elnökévé, majd javaslatára megerősítették alelnöki tisztükben Milován Sándort és Brenzovics Lászlót. Ugyancsak az elnökség tagjai lesznek az elkövetkező három éves időszakban a KMKSZ középszintű szervezeteinek korábban megválasztott elnökei – Milován Jolán (nagyszőlősi járási középszintű szervezet), ifj. Sari József (felső-Tisza-vidéki középszintű szervezet), Bakancsos László (beregszászi járási középszintű szervezet), Gulácsy Géza (munkácsi járási középszintű szervezet), dr. Soós Kálmán (ungvári járási középszintű szervezet) –, valamint Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke. Ezt követően a középszintű szervezetek közgyűléseinek ajánlásai alapján a küldöttek megválasztották a KMKSZ választmányát, ellenőrző és etikai bizottságát is. A bizottságok a későbbiekben saját kebelükből választanak majd elnököt, akiket az új összetételű választmány első ülésén erősíthet meg tisztükben.

ntk