Mozaik 2001

Vizsgálat a határon túli magyar ifjúság helyzetéről

A budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet öt határon túli kutatóműhellyel együttműködve a Felvidéken, Kárpátalján, Belső-Erdélyben, a Székelyföldön és Vajdaságban összesen 4450 kisebbségben élő, 15 és 29 év közötti magyar fiatal körében végzett kérdőíves felmérést Mozaik 2001 címmel a fiatalok életkörülményeiről, értékvilágukról, életmódjukról stb. Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézete vett részt a vizsgálatban. A kutatás eredményeiről, azok tanulságairól a LIMES két vezetőjét, dr. Soós Kálmánt és dr. Csernicskó Istvánt kérdeztük.

– Mi volt e nagyszabású vizsgálat célja?

Soós Kálmán: – Elsődleges célja az volt, hogy képet kapjunk a magyar fiatalok helyzetéről, illetve hogy összehasonlíthassuk egymással a különböző országokban élő magyar fiatalok körében nyert adatokat. Illetve ezt a vizsgálatot 2000-ben megelőzte az Ifjúság 2000 című kutatás, melynek keretében a magyarországi fiatalokat mérték fel hasonló szempontok szerint, így ezzel a vizsgálattal is összevethetők az eredmények.

– Kárpátalján hány adatközlőt kerestek fel a kérdőívekkel?

Csernicskó István: – Régiónkban 32 településen 500 fiatalt kérdeztünk meg az elmúlt év végén.

– Melyek a vizsgálat kárpátaljai szemmel legérdekesebb eredményei, és hogy állunk a többiekhez mérten?

Csernicskó István: – A vizsgálatból kiderült például, hogy valamennyi határon túli régió megkérdezettjei között a kárpátaljai magyar fiatalok körében a legmagasabb a házasságban élők és a gyermeket nevelők aránya, ugyanakkor itt van a legkevesebb saját lakással rendelkező fiatal. Sajnálatos tény, hogy fiataljaink egynegyede naponta dohányzik, 82 százaléka ivott már alkoholtartalmú italt, és 8 százalék kipróbált már valamilyen drogot vagy hangulatjavító szert. A többi régióhoz viszonyítva ezekkel az arányokkal valahol a középmezőnyben vagyunk. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Kárpátalján a legmagasabb a vallásosak, illetve a legalább hetente egyszer templomba járók aránya. Talán az sem érdektelen, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok által az ifjúság legégetőbbnek tartott három problémája a munkanélküliség, a kilátástalan jövő és a pénztelenség. Egyébként ez a három probléma foglalkoztatja leginkább a kárpátaljaiak mellett a felvidéki, erdélyi és délvidéki magyar fiatalokat is.

– Hogyan lehet az adatokat hasznosítani a mindennapokban?

Soós Kálmán: – A kutatás eredményei egyrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük saját közösségünket, azt a generációt, amely a közeljövő nemzedéke, hiszen a 15 és 29 év közötti fiatalokat vizsgáltuk. Emellett arra is rávilágítanak az adatok, hogy melyek azok a területek, ahol pozitívan lehet befolyásolni a fiatalok helyzetét, melyek azok a problémák, amelyek foglalkoztatják az ifjúságot, s amelyekre nekünk is oda kell figyelnünk. Ezek az adatok segítségére lehetnek az ifjúsági szervezeteknek, a pedagógusoknak, az egyházaknak, a különböző döntéshozó szerveknek abban, hogy pontosabban lássák azoknak a helyzetét, akikre tevékenységük egy része irányul, s akiknek a sorsától nagyban függ az egész közösség holnapja.

ntk