A KMKSZ választmányának nyilatkozata a 2002. évi ukrajnai parlamenti és helyhatósági választásokkal kapcsolatban

2002. május 31., 02:00 , 72. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt az egyetlen ukrajnai magyar szervezet, amely hagyományaihoz híven, 2002-ben is megmérette magát a parlamenti és a helyhatósági választásokon. A 72-es választókörzetben a Szövetség elnöke indult a parlamenti mandátumért, a megyei tanácsba a KMKSZ Beregszászban, a Beregszászi és az Ungvári járásokban indított jelölteket.

A választásokat megelőzően számos olyan intézkedés történt, amely csorbította a kárpátaljai magyarság jogait. Első alkalommal nem nyomtattak magyar nyelvű szavazólapokat a parlamenti választásokra, megváltoztatták a 72-es választókörzet határait, elcsatolva 8 magyar többségű települést. Egyedül szövetségünk tiltakozott a döntések ellen: a körzet határainak megváltoztatása ügyében aláírásgyűjtést szervezett, a magyar nyelvű szavazólapok kérdésében minden lehetséges fórumnál interveniált, sajnos eredmény nélkül. A Központi Választási Bizottság még azon ígéretét sem tartotta be, hogy minden szavazóhelyiségben, a magyar lakosság tájékozódását megkönnyítendő, nagy méretű, a szavazólapok szövegével azonos, magyar nyelvű plakátokat helyez el. Véleményünk szerint a 2002-es ukrajnai parlamenti választásokon az állam nem teremtette meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű választók tudatos, szabad véleménynyilvánításához.

A parlamenti választásokon a KMKSZ elnökének fő ellenfele, Gajdos István, a Beregszászi Járási Közigazgatás elnöke, az Ukrán Egyesült Szociáldemokrata Párt jelöltje, saját és pártja hatalmi pozícióját, szinte korlátlan anyagi eszközeit kihasználva rendkívül durva, lejárató, a demokráciában elképzelhetetlen eszközöket is felhasználó kampányt folytatott. A kampány tervezésében és lebonyolításában döntő szerepet játszottak a hasonló kampányok szervezésében nagy tapasztalatot szerzett külföldi cégek.

Az állami szervek szemet hunytak az elkövetett törvénytelenségek felett. A Körzeti Választási Bizottság döntéseinek objektivitása erősen kétséges volt, hiszen annak vezetői, példátlan módon, a sajtón keresztül Gajdos István támogatására szólították fel a választópolgárokat. A Körzeti Választási Bizottság a járási közigazgatás épületében kapott helyet, melynek vezetője a választások idejére nem ment szabadságra, a bizottság tagjai ki voltak téve az adminisztráció nyomásának.

A választások szervezése a 72. körzetben nem volt megfelelő: a választási bizottságok tagjai nem részesültek megfelelő kiképzésben, nem voltak ellátva a szükséges anyagokkal, a választóhelyiségek úgy voltak kijelölve, hogy elkerülhetetlen volt a torlódás, amit fokozott az urnák és a fülkék a választópolgárok létszámához mérten aránytalanul kevés száma. Fent említett okok miatt a választópolgárok egy része nem tudott élni szavazati jogával. A tumultus és a magyar nyelvű szavazólapok hiányának következtében az érvénytelen szavazólapok száma jelentősen meghaladta az ukrajnai átlagot. Ennek tudható be, hogy az értékelhető kampányt nem folytató, politikusként, közéleti személyiségként ismeretlen, a KMKSZ elnökével ukrán nyelven azonos nevű Kovacs Mikola közel 8000 szavazatot kapott.

A fent említett nehézségek ellenére a KMKSZ elnöke a beérkezett jegyzőkönyvek alapján a választásokat megnyerte. Április 1-jén azonban megkezdődött az „utóválasztás” – a választópolgárok akaratának felülbírálása, amelynek főszereplői a szociáldemokrata jelölt iránt elfogult Körzeti, illetve Központi Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság voltak. Mint ismeretes, mondvacsinált indokok, fabrikált beadványok alapján semmissé nyilvánították a parlamenti választások eredményét négy olyan szavazókörzetben, ahol a KMKSZ jelöltje nagy fölénnyel győzött, s ily módon megváltoztatták a választások végeredményét. A választási bizottság által alkalmazott eljárás eredményeképpen Mezővári, Mezőkaszony, Beregdéda és Csap választóitól a választás jogát megvonták, hiszen akaratnyilvánításukat nem vették figyelembe, ami azt jelenti, hogy csorbították ezen polgárok legalapvetőbb alkotmányos jogait. Fent említett okok miatt a KMKSZ választmánya kinyilvánítja , hogy a parlamenti választások végeredménye a 72-es választókörzetben nem felel meg a választók akaratának. A választások idején tapasztalt jogsértések megingatják a kárpátaljai magyarság demokráciában való hitét.

A választások után a sajtó egy része úgy próbálta beállítani a történteket, mintha a Szövetség vereséget szenvedett volna a választásokon, s elvesztette volna a magyarság támogatását, legitimitását. Mindez a tények durva meghamisítása. A 72-es körzet magyar többségű településeinek döntő többségében Kovács Miklós nagy fölénnyel győzött.

A KMKSZ választmánya ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal, szavazataikkal hozzájárultak a Szövetség eredményes választási szerepléséhez.

A KMKSZ jelentős sikerként könyveli el, hogy jelöltjei közül öten bekerültek a megyei tanácsba. Meg kell jegyeznünk, hogy a helyhatósági választásoknak Kárpátalján a magyar érdekvédelmi szervezetek közül kizárólag a KMKSZ volt alanya. A többi érdekvédelmi szervezet nem állított jelölteket, s más szervezetek prominens vezetői sehol nem kaptak bizalmat.

A választmány úgy véli, hogy a KMKSZ legitimitásához nem férhet kétség, a Szövetség továbbra is a kárpátaljai magyarság legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, s tovább folytatja munkáját a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelmében.