Újabb híd a Tiszán

Híd van, határátkelő még nincs

Nemrég elkészült az Ak­na­sz­latinát és Mára­ma­ros­szigetet összekötő régi-új Tisza-híd, melynek építése nemzetközi összefogás keretében tavaly márciusban kezdődött el. A híd érdekessége, hogy acélváza két különböző részből áll, mivel a romániai kivitelezők az egykori kamarai vasúti híd két tartószerkezetével pótolták a régi váz hiányzó részeit.

Az eredeti, múlt századelőn épült acélhíd nem sokáig látta el funkcióját, mivel az 1919. évi pusztító árvíz idején megszakadt, és két tartópillérét is elsodorta a hatalmas erejű áradat. A csehszlovák fennhatóság idején mindössze egy kötélhíd kötötte össze a folyó két partján elterülő településeket, a csonka hidat pedig csak 1941-ben újították fel, miután ismét Magyarországhoz került a térség.

A Románia által PHARE-támogatásból épített híd mára 85-90 százalékban elkészült, azonban nincs még kiépítve a megfelelő határ-, illetve váminfrastruktúra, s a bekötőutak építése sem ért még véget.

Mint Vadim Gratillo, a megyei állami közigazgatás főosztályvezető-helyettese a Kárpátaljának elmondta, ukrán oldalról már majd­nem elkészült az Ak­nasz­la­tinától a hídig vezető útszakasz, ám a munkálatok befejezését és a határátkelő kiépítését hátráltatja a pénzhiány.

– Reményeink szerint a nehézségek ellenére az illetékeseknek sikerül megoldást találniuk a még hátralévő munkálatok finanszírozására, és akkor még idén sor kerülhet a híd és a határátkelőhely átadására – véli a főosztályvezető-helyettes.

Egyelőre azonban az is eldöntetlen, milyen besorolást kapjon a leendő határátkelő.

Olekszandr Zsulkanics, a megyei állami közigazgatás ha­tár­menti együttműködési és európai integrációs főosztályának helyettes vezetője a Kárpátaljának elmondta, tekintettel arra, hogy az ak­na­­­­­­­­­­­sz­latinai, illetve má­ra­ma­rosszigeti határ menti térségben jelentős számú román, magyar, illetve ukrán kisebbség él, a megyei állami közigazgatás javasolta a külügyminisztériumnak, hogy forduljon a román félhez azzal a kéréssel, vegyék fel a határátlépőt az ukrán–román egyszerűsített határátlépőhelyek közé, ám a kérdésben még nem született megállapodás. Ha azonban egyszerűsített határátlépőnek nyilvánítják az aknaszlatinait, az infrastruktúra, továbbá az utak kiépítése és fenntartása a megyére, illetve a járásra hárul, ami óriási terhet jelentene. Előnyösebb lenne tehát, ha nemzetközi határátkelőhellyé nyilvánítanák, akkor ugyanis a költségek a központi költségvetést terhelnék. Mivel azonban az egyébként szűk hídon és a határátkelőhelyen nem várható nagy forgalom, nem sok az esély arra, hogy megkapja a nemzetközi státust.

– Nehéz lenne megmondani, mennyibe kerülne a határ- és váminfrastruktúra kialakítása, ugyanis ilyen becsléseket nem végeztünk – mondja Olekszandr Zsul­kanics. – Az ukrán–magyar határon létesített egyszerűsített határátkelők kialakítása egyen­ként kb. kétmillió dollárba került.

Popovics Zsuzsanna – Baráth József