Ősszel módosítják a státustörvényt
Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet
Múlt szerdán Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A tanácskozás kiemelt témái az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai voltak.
Medgyessy Péter kormányfő a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika részeként említette a folytonosságot, azt, hogy a kormány a jó örökséget vállalja és tovább viszi, idesorolva a magyar–magyar találkozókat, az alapszerződések megkötését, a Máért elindítását és a kedvezménytörvényt is.
Kovács László külügyminiszter szavai szerint a határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány. A külügyminiszter jelezte: a Máért következő, várhatóan szeptemberben vagy októberben megtartandó ülésén terjeszti majd a kormány az állandó értekezlet elé a szomszédos országokkal folytatott konzultációk és a négypárti egyeztetések eredményeként megszülető módosító csomagot a státustörvénnyel kapcsolatban.
A Magyar Állandó Értekezletet levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a tanácskozáson beszámolt a státustörvény kárpátaljai végrehajtásának menetéről, kiemelve, sikeresnek bizonyult a megyében e célból kialakított információs rendszer működése. A végrehajtással kapcsolatos legnagyobb gondnak a KMKSZ elnöke az igazolványok kiadásának viszonylagos lassúságát nevezte. Kovács Miklós hangsúlyozta, a KMKSZ álláspontja szerint a Máérten való részvétel jogának a Kárpátaljai magyarság esetében a választási eredményekből kell következnie.
A tárgyalás zárónyilatkozata szerint a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői támogatják a magyar kormányt abban, hogy segítse elő a kedvezménytörvény céljainak megvalósulását, valamint tudomásul veszik a jogszabály módosításának szükségességét.
Az aláírók üdvözlik, hogy a magyar kormány programjában hitet tett minden, a határon túli magyarság számára kedvező, a gyakorlatban bevált együttműködési és támogatási forma folytatása mellett, valamint támogatják a kabinet azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében.
A résztvevők egyetértenek azzal, hogy tovább kell bővíteni a támogatási rendszer elemeit, valamint szükségesnek tartják, hogy a szülőföldön történő megmaradás és boldogulás feltételeinek javítását célzó erőfeszítésekben a fő hangsúlyt azok az együttműködési formák kapják, amelyek hosszú távú felemelkedési perspektívát nyitnak egy-egy térség lakói számára.
MTI-ntk
Kovács Miklós: A legfontosabb kérdés: a státustörvény végrehajtása
– Hogyan értékeli a Magyar Állandó Értekezlet ülését?
– A tanácskozásra jellemző volt, hogy a résztvevők kifejezett megállapodási szándékot és készséget demonstráltak, aminek következtében ez volt a Máért egyik leggördülékenyebb és legproblémamentesebb ülése. Bár természetesen ez az alkalom sem volt mentes a politikai csörtéktől, s az olyan mozzanatoktól, amelyekkel az egyes résztvevők elégedetlenek maradtak – a mi részünkről például ilyen kérdésnek bizonyult a Máért meghívottjainak legitimációja –, de érzékelhető volt, hogy mindenki a megállapodásra törekszik – különösen, ami a státustörvényt, annak végrehajtását illeti –, s ezért bizonyos mértékű engedékenységet tanúsított.
– Mint említette is, a tanácskozás egyik sarkalatos kérdésének bizonyult a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőinek legitimitása. Ön hogyan látja ezt a problémát?
– A KMKSZ véleménye e tekintetben egyértelmű. A kárpátaljai magyarság képviseletének a Magyar Állandó Értekezleten a választási eredményekből kell következnie. Hiszen ami az ukrajnai meghívottakat illeti, az UMDSZ például részt sem vett a választásokon, a parlamenti képviselő pedig egy ukrán hatalompárt képviselője. Márpedig ez nem egy egyszerű presztízscsata, ennek a legitimációs problémának a magyarságot közvetlenül is érintő következményei lehetnek. Például Tóth Mihály, az UMDSZ vezetője már korábban is, s most, az értekezleten is egyértelműen kifejezte, hogy a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodák bezárását kívánja elérni, ami szöges ellentétben áll a kárpátaljai magyarság érdekeivel és a mi véleményünkkel is, miszerint a státustörvény végrehajtása a legfontosabb feladatunk, a végrehajtásnak pedig szerves részét képezik az irodák. A magyar kormány – egyébként nagyon helyesen – deklarálta, hogy a határon túli magyarságot érintő fontos kérdésekben továbbra is az adott kisebbségeket képviselő legitim szervezetek véleményének figyelembevételével kíván dönteni. De felmerül a kérdés, hogy amennyiben, mint jelenleg is, két, egy adott kérdésben ellentétes véleményen lévő szervezetet kíván legitimnek elismerni, melyiknek a véleményét tekinti majd mérvadónak? Reményemet fejeztem ki a tanácskozáson, hogy a magyar kormánynak végül sikerül megtalálnia azokat az elvi alapokat, amelyek lehetővé teszik ennek a legitimitási problémának a kezelését. A kormány részéről jelezték is, hogy tovább folyik a megoldás keresése.
