Vízumkényszer, kedvezménytörvény, főiskola
A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciája
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség feladata nem a hatalom megszerzése vagy annak birtoklása, hanem a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete minden fórumon azokban a kérdésekben, amelyek a közösség létét és jövőjét érintik – hangzott el a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek a hétvégén Beregváron megrendezett hagyományos konferenciáján és a választmány azt követő ülésén.
A kárpátaljai magyarság döntő többsége ismét a KMKSZ-re szavazott – szögezte le az elmúlt egy esztendő történéseit, ezen belül a választások eredményeit összegfoglaló elemzésében Kovács Miklós elnök.
Az a tény, hogy a szövetséget különböző eszközökkel megfosztották a parlamenti képviselet lehetőségétől, nem jelenti a szervezet felbomlását vagy elbizonytalanodását, hiszen továbbra is számos, a kárpátaljai magyarság egészét érintő kérdésben van szükség a határozott kiállásra. Amíg léteznek ilyen kérdések, léteznie kell annak az érdekvédelmi szervezetnek is, amely ezeket a közösség támogatásának birtokában képviselni tudja – hangsúlyozta Kovács Miklós.
A továbbiakban a magyarságot érintő aktuális kérdések szerepeltek a napirenden, mindenekelőtt a Magyarország részéről Ukrajnával szemben bevezetésre kerülő vízumkényszer problémája. Mint elhangzott, olyan vízumpolitika kialakítása lenne kívánatos az anyaország részéről, amely ellensúlyozni képes a vízumkényszer bevezetésének negatív hatásait. A konferencia résztvevői részéről megfogalmazódott, a szövetségnek mindent meg kell tennie a legkedvezőbb vízumhoz jutási feltételek kieszközlése érdekében. A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ebben a kérdésben a KMKSZ már korábban levélben fordult Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz, s a többi határon túli magyar érdekvédelmi szervezettel közösen kérte, vegyék fel a kérdést a Magyar Állandó Értekezlet e hét végén sorra kerülő ülésének napirendjére. Kovács Miklós ugyanakkor egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szövetségnek a jövőben is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia a vízumkényszer következményeinek ellensúlyozására.
Megkülönböztetett figyelemmel kezelte az elmúlt hónapokban a KMKSZ a kedvezménytörvény kárpátaljai végrehajtásának menetét. Mint azt Gulácsy Géza, a törvény végrehajtásában közreműködő Kárpátaljai Központi Információs Iroda vezetője beszámolójában elmondta, eddig 93 000 magyar, illetve hozzátartozói igazolvány iránti kérelmet fogadtak Kárpátalján, vagyis arányát tekintve itt a legnagyobb az érdeklődés a magyar igazolványok iránt a Kárpát-medencében. A meglévő problémák ellenére elmondható, hogy fokozatosan megmutatkoznak az eredmények mind az igazolványok kiadása, mind az azokhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevétele terén – hangzott el. Elemezve a magyar kormányzatnak a kedvezménytörvény módosítására irányuló javaslatait, Gulácsy Géza jelezte, azok némelyike a kedvezmények körének szűkítésére irányul, illetve magának a törvénynek a végrehajthatóságát érinti. A KMKSZ választmányának ezzel kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalása támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek növelik a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásának esélyeit a törvényben jelenleg is megfogalmazott kedvezményrendszerek működésének tökéletesítése, s lehetőség szerinti bővítése által. Ebből kifolyólag a testület fontosnak tartja a határon túli magyarok munkavállalási kedvezményeinek megőrzését és továbbfejlesztését, a családtámogatási rendszer családokhoz kötött kedvezményeinek megőrzését és annak az egy gyermekes családokra történő kiterjesztését. Tekintettel arra, hogy a magyar igazolvány a kedvezményekre való jogosultság igazolásán túlmenően a nemzet összetartozásának szimbolikus jelentését is hordozza, a választmány úgy véli, hogy a törvény jogalanyainak továbbra is a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek, tehát magyar nemzeti identitásukat nyíltan felvállaló honfitársainknak kell lenniük. Végezetül a testület fontosnak tartja, hogy a törvény esetleges módosítása ne érintse a kedvezménytörvény zavartalan alkalmazását, s ne veszélyeztesse a már jól bevált végrehajtási mechanizmusok működőképességét.
Külön napirendi pontként szerepelt a tanácskozáson az előkészületben lévő ukrajnai adminisztratív reform kérdése. Mint Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke kifejtette, a kárpátaljai magyarság számára egyáltalán nem közömbös, mikor és hogyan kerül sor a reform végrehajtására. A KMKSZ választmányának a kérdésben elfogadott határozata hangsúlyozza, hogy a szövetség szeretné, ha Kárpátalja a továbbiakban is önálló közigazgatási egység maradna. Ugyanakkor a KMKSZ továbbra is fenntartja igényét, hogy a reform során valósuljon meg a Tisza melléki járás, amely egy közigazgatási egységben egyesítené a kárpátaljai tömbmagyarságot.
Aggodalmukat fejezték ki a tanácskozás résztvevői annak kapcsán, hogy idén ősszel a határon túl tanulmányaikat folytató magyar diákok is katonai behívót kaptak. Brenzovics László ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a vonatkozó jogszabályok egyértelműen úgy rendelkeznek, a diákoknak meg kell kapniuk a halasztást a sorkatonai szolgálat megkezdése alól tanulmányaik idejére. A hatóságok részéről tapasztalható elutasító magatartást a KMKSZ alelnöke visszalépésként értékelte, amenynyiben a magyarság egy olyan ügyért kénytelen harcba szállni, amelyben a hadsereg apparátusa egyértelműen a törvény szellemével és betűjével ellentmondásban cselekszik. A választmánynak a kérdésben született megerősítő határozata nyomán a KMKSZ továbbra is ragaszkodik a kérdésnek a jogszabályok szellemében történő rendezéséhez, azaz hogy a külföldön tanuló diákok is haladékot kaphassanak a kötelező sorkatonai szolgálat megkezdése alól tanulmányaik idejére.
A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán (KMTF) működő szakok többségét mára sikerült akkreditálni, ami nagy öröm, hiszen az intézmény alapításakor sokan kételkedtek abban, hogy alapítványi főiskola az állami oktatási intézményekkel egyenrangú akkreditációt szerezhet – mondta el a KMTF működéséről és finanszírozásáról tartott előadásában dr. Orosz Ildikó, a KMTF elnöke. Sajnálattal állapította meg ugyanakkor, hogy máig nem sikerült elérni a tanintézet stabil és kiszámítható finanszírozását, holott abban immár több mint 600 diákot oktatnak. A KMKSZ választmánya ezért aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy máig nem rendezett a főiskola támogatásának kérdése. Mint elhangzott, a kárpátaljai magyarság megérdemelné, hogy a főiskola olyan állandó finanszírozási forrásokkal rendelkezzék, mint amilyenekkel például megalakulása pillanatától bír az erdélyi Sapientia Egyetem.
ntk
