Vízumkényszer, kedvezménytörvény, főiskola

A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciája

2002. november 15., 01:00 , 96. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség feladata nem a hatalom megszerzése vagy annak birtoklása, hanem a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete minden fórumon azokban a kérdésekben, amelyek a közösség létét és jövőjét érintik – hangzott el a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek a hétvégén Beregváron megrendezett hagyományos konferen­ciáján és a választmány azt követő ülésén.

A kárpátaljai magyarság döntő többsége ismét a KMKSZ-re szavazott – szögezte le az elmúlt egy esztendő történéseit, ezen belül a választások eredményeit összegfoglaló elemzésében Kovács Miklós elnök.

Az a tény, hogy a szövetséget különböző eszközökkel megfosztották a parlamenti képviselet lehetőségétől, nem jelenti a szervezet felbomlását vagy elbizonytalanodását, hiszen továbbra is számos, a kárpátaljai magyarság egészét érintő kérdésben van szükség a határozott kiállásra. Amíg léteznek ilyen kérdések, léteznie kell annak az érdekvédelmi szervezetnek is, amely ezeket a közösség támogatásának birtokában képviselni tudja – hangsúlyozta Kovács Miklós.

A továbbiakban a magyarságot érintő aktuális kérdések szerepeltek a napirenden, minde­nekelőtt a Magyarország részéről Ukrajnával szemben bevezetésre kerülő vízumkényszer problémája. Mint elhangzott, olyan vízumpolitika kialakítása lenne kívánatos az anyaország részéről, amely ellensúlyozni képes a vízumkényszer bevezetésének negatív hatásait. A konferencia résztvevői részéről megfogalmazódott, a szövetségnek mindent meg kell tennie a legkedvezőbb vízumhoz jutási feltételek kieszközlése érdekében. A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ebben a kérdésben a KMKSZ már korábban levélben fordult Med­gyessy Péter magyar miniszterelnökhöz, s a többi határon túli magyar érdekvédelmi szervezettel közösen kérte, vegyék fel a kérdést a Magyar Állandó Értekezlet e hét végén sorra kerülő ülésének napirendjére. Kovács Miklós ugyanakkor egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szövetségnek a jövőben is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia a vízumkényszer következményeinek ellensúlyozására.

Megkülönböztetett figyelemmel kezelte az elmúlt hónapokban a KMKSZ a kedvezménytörvény kárpátaljai végrehajtásának menetét. Mint azt Gulácsy Géza, a törvény végrehajtásában közreműködő Kárpátaljai Központi Információs Iroda vezetője beszámolójában elmondta, eddig 93 000 magyar, illetve hozzátartozói igazolvány iránti kérelmet fogadtak Kárpátalján, vagyis arányát tekintve itt a legnagyobb az érdeklődés a magyar igazolványok iránt a Kárpát-medencében. A meglévő problémák ellenére elmondható, hogy fokozatosan megmutatkoznak az eredmények mind az igazolványok kiadása, mind az azokhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevétele terén – hangzott el. Elemezve a magyar kormányzatnak a kedvezménytörvény módosítására irányuló javaslatait, Gulácsy Géza jelezte, azok némelyike a kedvezmények körének szűkítésére irányul, illetve magának a törvénynek a végrehajthatóságát érinti. A KMKSZ választmányának ezzel kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalása támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek növelik a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásának esélyeit a törvényben jelenleg is megfogalmazott kedvezményrendszerek működésének tökéletesítése, s lehetőség szerinti bővítése által. Ebből kifolyólag a testület fontosnak tartja a határon túli magyarok munkavállalási kedvezményeinek megőrzését és továbbfejlesztését, a családtámogatási rendszer családokhoz kötött kedvezményeinek megőrzését és annak az egy gyermekes családokra történő kiterjesztését. Tekintettel arra, hogy a magyar igazolvány a kedvezményekre való jogosultság igazolásán túlmenően a nemzet összetartozásának szimbolikus jelentését is hordozza, a választmány úgy véli, hogy a törvény jogalanyainak továbbra is a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek, tehát magyar nemzeti identitásukat nyíltan felvállaló honfitársainknak kell lenniük. Végezetül a testület fontosnak tartja, hogy a törvény esetleges módosítása ne érintse a kedvezménytörvény zavartalan alkalmazását, s ne veszélyeztesse a már jól bevált végrehajtási mechanizmusok működőképességét.

Külön napirendi pontként szerepelt a tanácskozáson az előkészületben lévő ukrajnai adminisztratív reform kérdése. Mint Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke kifejtette, a kárpátaljai magyarság számára egyáltalán nem közömbös, mikor és hogyan kerül sor a reform végrehajtására. A KMKSZ választmányának a kérdésben elfogadott határozata hangsúlyozza, hogy a szövetség szeretné, ha Kárpátalja a továbbiakban is önálló közigazgatási egység maradna. Ugyanakkor a KMKSZ továbbra is fenntartja igényét, hogy a reform során valósuljon meg a Tisza melléki járás, amely egy közigazgatási egységben egyesítené a kárpátaljai tömbmagyarságot.

Aggodalmukat fejezték ki a tanácskozás résztvevői annak kapcsán, hogy idén ősszel a határon túl tanulmányaikat folytató magyar diákok is katonai behívót kaptak. Bren­zovics László ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a vonatkozó jog­szabályok egyértelműen úgy rendelkeznek, a diákoknak meg kell kapniuk a halasztást a sorkatonai szolgálat megkezdése alól tanulmányaik idejére. A hatóságok részéről tapasztalható elutasító magatartást a KMKSZ alelnöke visszalépésként értékelte, ameny­nyiben a magyarság egy olyan ügyért kény­telen harcba szállni, amelyben a hadsereg apparátusa egyértelműen a törvény szellemével és betűjével ellentmondásban cselekszik. A választmánynak a kérdésben született megerősítő határozata nyomán a KMKSZ továbbra is ragaszkodik a kérdésnek a jogszabályok szellemében történő rendezéséhez, azaz hogy a külföl­dön tanuló diákok is haladékot kaphassanak a kötelező sorkatonai szol­gálat megkezdése alól tanulmányaik idejére.

A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán (KMTF) mű­kö­dő szakok többségét mára sikerült akkreditálni, ami nagy öröm, hi­szen az intézmény alapításakor so­kan kételkedtek abban, hogy alapítványi főiskola az állami oktatási intézményekkel egyenrangú akkre­di­tációt szerezhet – mondta el a KMTF működéséről és finanszírozásáról tartott előadásában dr. Orosz Ildikó, a KMTF elnöke. Sajnálattal állapította meg ugyanakkor, hogy máig nem sikerült elérni a tan­intézet stabil és kiszámítható finanszírozását, holott abban immár több mint 600 diá­kot oktatnak. A KMKSZ választmánya ezért aggodalmának adott han­got azzal kapcsolatban, hogy máig nem ren­dezett a főiskola támogatásának kérdése. Mint elhangzott, a kárpátaljai magyarság megérdemelné, hogy a főiskola olyan állandó finanszírozási forrásokkal rendelkezzék, mint amilyenekkel például megalakulása pillanatától bír az erdélyi Sapientia Egyetem.

ntk