Bilics Éva: Megőrizni a magyar nyelvet a végeken
Isten éltesse!
Rahón a napokban ünnepelte születésnapját Bilics Éva, a KMKSZ helyi alapszervezete és a Petőfi Sándor Anyanyelvi Klub elnöke. Az emberek és a könyvek szeretetéről ismert Éva néninek ezúton kívánunk erőt a munkához és további jó egészséget.
– Aki először jár Önnél, talán meglepődik tekintélyes magánkönyvtára láttán. Aztán hamar kiderül, itt szinte családtag a magyar könyv, a magyar irodalom...
– Ungváron születtem, édesapám könyvelőként dolgozott, édesanyám főállású családanya volt (akkoriban még ez volt az elfogadott családkép). Miután öszszeházasodtunk a férjemmel és az egyetemi éveket követően felköltöztünk Rahóra, minden ungvári szülőlátogatás után egy bőröndnyi könyvvel utaztam vissza közös otthonunkba. Édesanyám neheztelt is érte, hogy minden pénzemet könyvekre költöm. Most, hogy visszagondolok, a szüleim házában is fontos szerepe volt a könyvnek, hisz minden ajándékozási alkalommal valamilyen kiadvánnyal leptük meg egymást.
– Bár nincs pedagógusi diplomája, Éva néni évekig tanította magyar szóra a rahói gyerekeket, majd tevékenyen részt vett a magyar iskola létrehozásában is…
– Rahón 1989-ben sikerült elindítani a fakultatív magyarnyelv-oktatást, két év múlva azonban tanító nélkül maradtak csoportjaink. Ekkor álltam „csatasorba”, és immár tíz éve foglalkozom azokkal a gyerekekkel, akik ukrán iskolába járnak, de szeretnének megtanulni magyarul írni-olvasni, beszélni. A magyar iskola? Évekig dolgoztunk azon, hogy megszülessen az iskola iránti közösségi igény, majd Juhász János római katolikus plébános volt az, aki a sarkára állt és minden követ megmozgatott, hogy legyen végre magyar iskola. Az idei tanévben már az ötödik osztályunk is elindult, így lassan kinőjük a plébániát.
– Anyanyelvi Klub, KMKSZ-alapszervezet?
– Az előbbit 1988-ban, utóbbit 1989-ben alapítottuk egy közös céllal: hogy megőrizzük a magyar nyelvet, a magyar kultúrát Rahón, hogy a magyar családok ne asszimilálódjanak, hanem képesek legyenek megőrizni és továbbadni nemzeti öntudatukat, értékeiket. Úgy hiszem, ennek meg is lett az eredménye, hisz van magyar iskolánk, a közeljövőben pedig szeretnénk elindítani az első magyar óvodai csoportot. További vívmány, hogy idén tavasszal diplomáznak majd a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán azok a tanulóink, akik pár éve a fakultatív foglalkozásokon a mi vezetésünkkel tanulták papírra vetni az első magyar betűket.
-nagy-
