Több száz csonttörés akár egyetlen nap alatt

Vigyázat, csúszik!

2003. január 24., 01:00 , 106. szám

A téli hónapokban megyeszerte többszörösére növekszik a csonttörések, ficamok és egyéb végtagsérülések száma, ami az esetek többségében a csúszós, jeges járdák, utak számlájára írható.

A havas évkezdést követően idén sem maradtak el a jegesedés miatt járhatatlanná váló útfelületek, melyek komoly baleseti forrást jelentenek. Ennek bizonyítéka, hogy egy-egy „jégkorszaki” na­pon több száz csonttöréses sérültet látnak el a me­gye klinikáinak és kór­házainak traumatológiai osztályain.

Legutóbb múlt év december 28-án okozott három-négyszeres túlterhelést az ortopéd-traumatológus orvosok számára a szinte végtelen betegáradat, amikor több kórházban is éves „törésrekord” született. Az ominózus év végi napon a Munkácsi Központi Járási Kórházban például 28 óra leforgása alatt 50 pórul járt beteget láttak el, az Ungvári Megyei Kórház traumatológiáján 70 töréses esetet jegyeztek fel, s az említett városok helyi poliklinikáin is száz fölött volt a kéz- és lábtöréssel kezelt páciensek száma.

Mint azt Igor Bilousz, a Munkácsi Központi Járási Kórház traumatológiai osztályának vezetőorvosa kérdésünkre elmondta, az egészségügyi intézmény által kiszolgált munkácsi járási, illetve városi régióban a téli hónapokban átlagosan közel hatszáz töréses baleset történik. Az elmúlt év januárjában csupán ebben a kórházban 215 gipszrögzítést „raktak fel” az orvosok, míg az új esztendő első 14 napjában már 160-at.

A szomorú statisztika szerint a töréses betegek 60%-a nyugdíjas korú, akik zöme gyakran nem­csak „egyszerű” csukló- vagy bokatöréssel, hanem például combnyaktöréssel kerül kórházba. Esetükben a gyógyulás sokkal hosszadalmasabb, mint pl. egy fiatal, életerős szervezettel rendelkező embernél, nem be­szélve az esetlegesen fellépő szövődményekről (tüdőgyulladás, vírusfertőzés stb.).

Némileg „kellemesebb” adat, hogy a téli törések 70 százaléka ezzel együtt enyhe, ún. ambulanciás eset, amikor a törött végta­gok fixálását követően a beteg máris hazatérhet. Ebbe a kategóriába tartoznak a csukló-, boka-, kar­csont­törések vagy a súlyosabb ínszalagsérülések, szakadások, míg a borda-, könyök-, térd- és lábszárcsonttörések, valamint a csípő- és combnyaktörések hosszadalmas kórházi kezelésre szorulnak. A kórházi ápolásra szoruló betegek (a téli töréses esetek 20%-a) többségénél műtéti beavatkozásra is sor kerül.

Baleset bárkivel, bármikor történhet – állítják az orvosok, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben módunkban áll, jegesedés idején ne menjünk utcára, de még a szomszédba „se ugorjunk át” ( főleg papucsban vagy egyéb sima talpú lábbeliben ne), hisz egyetlen rossz mozdulat hetekre, hónapokra betegágyba kényszeríthet bennünket.

Popovics Zsuzsanna

Ha mégis megtörtént a baj…

Az elsődleges feladat a törés helyének hűtése, a fájdalom csillapítása, valamint az orvosi segítség megszervezése – mondja a szakorvos. Az utcán balesetet szenvedett beteget lehetőség szerint ne mozgassuk. Erős hideg esetén helyben kell megakadályoznunk a sérült szervezetének kihűlését, ugyanakkor a törött végtagot lehetőség szerint ne melegítsük, hanem hóval, jéggel tartsuk hidegen, gyógyszerek híján pedig egy pohárka természetes szeszesitallal enyhítsünk fájdalmán. Amennyiben a legközelebbi kórház is távol van a baleset színhelyétől, fontos a törött végtag ideiglenes fixálása nem túl szoros rögzítőkötéssel, valamint szükség esetén általános fájdalomcsillapítót is beadhatunk a betegnek.