Horkay Sámuel: Ne legyen Beregszász másodrangú város!
„Ha mindenki elmegy szavazni, nem ismétlődhet meg a tavalyi történet”
Az elmúlt szombaton tartotta beszámoló közgyűlését a KMKSZ Beregszászi Alapszervezete. Horkay Sámuel elnököt ennek kapcsán kértük egyfajta mérlegkészítésre, illetve mint képviselőjelöltet a hétvégi megyei tanácsi választás tétjéről faggattuk.
– Milyen tanulságokkal szolgált az alapszervezet szombati közgyűlése?
– Közgyűlésünk ismételten megmutatta, hogy létezik kárpátaljai magyar érdekképviselet ebben a városban, és akik kötelességüknek érzik, teszik a dolgukat becsülettel. Örömmel tapasztalom, hogy tagságunk folyamatosan növekszik. Közel 1400 tagja van ma a KMKSZ-nek Beregszászban, s még több a velünk szimpatizáló egyszerű, becsületes ember. Mindezt annak tudom be, hogy céljaink világosak, nagyon sokan érzik azokat sajátjuknak. Legalább ennyire fontos, hogy Szövetségünk megalakulása óta következetesen ragaszkodik elveihez, s azokból sohasem engedett pillanatnyi előnyök kedvéért.
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Önt indította a városban a február 23-i időközi megyei tanácsi választáson. Milyen elképzelésekkel állt a választók elé?
– A városnak végre olyan képviselőkre van szüksége, akik betartják, amit ígértek, akik számára ennek a városnak, az itt élőknek az érdekei a legfontosabbak, s nem valamiféle külső hatalmi vagy gazdasági érdek. A képviselőjelöltek hajlamosak fűt-fát megígérni, mivel azt hiszik, büntetlenül megtehetik. Mi büszkék vagyunk arra, hogy KMKSZ-képviselő ilyet még soha nem tett, s én sem akarok. Abból indultunk ki, hogy Beregszász nem élhet csupán a múltjából, ahogyan az évtizedeken keresztül történt. A múlt fontos dolog, amire építeni lehet, ugyanakkor átfogó városfejlesztési programra van szükség, mégpedig nem az álmok és a fantázia szintjén, hanem a lehetőségekből kiindulva, egybeolvasztva mindazok erőfeszítéseit, akik valóban tenni akarnak a városért. A vállalkozók például több odafigyelést és támogatást kérnek. Mi azt mondjuk, valóban tegyünk meg mindent azokért a vállalkozókért, akik új munkahelyeket teremtenek a városban, akik feltöltik a helyi költségvetést, akik ezen túl is készek áldozni Beregszászért. Aztán tegyünk rendet ebben a városban. Kezdjük ott a rendcsinálást, hogy eltüntetjük a szemétkupacokat, folytassuk azzal, hogy a város polgárai élhető életet élhessenek, magyarán legyen például vizük, csatornahálózatuk, legyen aszfalt a lábuk alatt, végül érjük el, hogy fejlődjön, szépüljön ez a város, azaz meglévő középületei ne menjenek tönkre, hanem ellenkezőleg: épüljenek végre újak is. Mindeközben pedig ne feledjük, hogy Beregszásznak van két társtelepülése, Beregardó és Búcsú, amelyek ugyanolyan figyelmet érdemelnek, akár a városközpont.
– Azt lehetne mondani minderre, hogy ez a városi tanács dolga volna és nem a megyei tanácsi képviselőé...
– Mi úgy gondoljuk, hogy ez mindnyájunk közös feladata. Hiszen a sikerhez szükség van például a megfelelő megyei határozatokra, a megyei költségvetésből kiutalható pénzekre is. El szeretnénk érni, hogy ne legyen Beregszász többé másodrangú városa Kárpátaljának, ahogyan ez korábban oly sokszor előfordult. Mindez kitartó és következetes munkát igényel, melyben támaszkodhatom majd képviselőtársaimra is, hiszen dr. Orosz Ildikó személyében már van egy KMKSZ-képviselője a városnak, s munkám során a szövetség további négy megyei tanácsi képviselőjére is számíthatok.
– Milyennek látja az esélyeket?
– Nem szerveztünk hivalkodó, költséges kampányt, arra törekedtünk viszont, hogy minél több emberrel megismertethessük az elképzeléseinket, s összességében úgy érzem, mondandónk kedvező fogadtatásra talált. Nap mint nap tapasztalom ugyanakkor, milyen komoly rombolást végzett az a módszer, ahogyan a KMKSZ-től a múlt év tavaszán elvették a parlamenti mandátumot a magyar többségű, Beregszász központú választókerületben. Elterjedt egy olyan, megítélésem szerint igen káros vélekedés, miszerint úgyis az lesz, amit „odafent” elhatároztak, tehát nem érdemes elmenni szavazni. Arra törekszünk, hogy minél több embernek sikerüljön megváltoztatni a véleményét. Szeretnénk, ha a polgárok megértenék, amennyiben nem mennek el szavazni, akkor valóban az történik majd, amit valahol odafent elhatároztak, az ő akaratukat pedig ezentúl a korábbiaknál is kevésbé veszik figyelembe. Sokan tartanak attól, hogy február 23-án megismétlődik mindaz, ami tavaly márciusban történt. Mi azonban becsülettel végigcsináltuk a kampányt, lehetőségeinkhez mérten felkészültünk arra is, hogy kivédjük az esetleges visszaéléseket. Abban hiszünk, hogy ha mindenki elmegy szavazni, nem ismétlődhet meg a tavalyi történet, sikert aratunk.
-ntk-
Horkay Sámuel 1947-ben született lelkészcsaládban. Mérnöki diplomáját a Tallinni Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szerezte, ezután több mint húsz éven keresztül a beregszászi rádiógyárban dolgozott. 1998-tól a Merkurij vállalat mérnöke, emellett a Beregszászi Magyar Gimnázium óraadó tanára.
A beregszászi református egyházközség presbitere. Megalakulásától tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, 1997-től a szövetség beregszászi alapszervezetének elnöke.