Zúg Március
Március 15. Kárpátalján
Kárpátalja magyarsága az idén többnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az 1848–1849-es magyar forradalomról és szabadságharcról.
Técsőn március 15-én hagyományosan Kossuth Lajos mellszobránál emlékezett és koszorúzott a város és a környező települések magyarsága. A helyi református líceum diákjai Arany János Szondi két apródja című balladájának dramatizált változatát adták elő, majd Kossuth-zászlót nyújtottak át az aknaszlatinai magyar közösségnek, melyet Sóbányi Imre, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke és Fényes Sándor, a helyi református gyülekezet kurátora vett át. A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének képviseletében ifj. Sari József elnök koszorúzott, s ugyanígy tisztelegtek a szabadságharc vezérének emléke előtt a KMKSZ aknaszlatinai, bustyaházai, taracközi, viski alapszervezeteinek képviselői is.
Nagyszőlősön Perényi Zsigmond mellszobránál tartott ünnepi megemlékezést a helyi magyarság. Mint arra Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke beszédében rámutatott, Kárpátalja népének a márciusi ifjakhoz hasonlóan ki kell állnia érdekeiért, s megvédeni azt, ami a megmaradását szolgálja.
– A mi feladatunk az, hogy megőrizzük március 15. szellemét, ezt a furcsa magyar érzést, és mindent megtegyünk nemzetünk felemelkedéséért – mondta végezetül.
A helyi középiskola diákjai és a Sólyom cserkészcsapat rövid műsorukban a párizsi forradalom kitörését és március 15. pesti történéseit idézték fel.
Beregszászban a város és a környék magyarsága délben megkoszorúzta Kossuth és Petőfi emléktábláját, majd Petőfi Sándor szobra elé vonult. A KMKSZ helyi középszintű szervezete által rendezett ünnepi nagygyűlésen Szalay Gábor, a Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a magyar kormány üzenetét tolmácsolva kiemelte: 1848 mindig megkerülhetetlen viszonyítási pontja volt a magyar történelemnek, s ez ma sincs másként, hiszen minden mostani politikai erő, párt 1848-ban keresi elődeit, az akkori rendszerváltás eseményei, főszereplői történelmünk legismertebb, legmitizáltabb szereplőivé váltak az idők során. Okkal és joggal, hiszen a forradalom, hosszú távon, leveretése ellenére is győztesnek bizonyult, céljait és vívmányait még az abszolutizmus sem tudta visszafordítani – fűzte hozzá az államtitkár.
Európai tradíció, hogy a nemzetek történelmi ünnepeiket forradalmaikhoz és szabadságharcaikhoz kötik, amikor szembeszálltak zsarnokaikkal vagy a külső ellenséggel – mutatott rá beszédében Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
– Március 15-én mi magyarok is ezt ünnepeljük, azt a képességünket, hogy kimondjuk: „Fényesebb a láncnál a kard!”. Olyan korszakban élünk, amikor egyaránt hallunk lánccsörgést és kardcsengést. Kardjaink könnyűek, és van, amikor a láncok bizonyulnak erősebbnek, mint legutóbb Beregszászban, a megyei tanácsi választások idején. A becsületért azonban ki kell állni, és ki kell mondani az igazságot, mert a vasfüggöny az vasfüggöny, a státustörvény kilúgozása az jogfeladás, az erőszak a választásokon, az erőszak – hangsúlyozta Kovács Miklós. – A lánccsörgéssel aláfestett szabadság idejét éljük, de tudjuk, ki az igaz magyar ember, tudjuk, ki az ellenségünk, és egyszer újból lesz túlnyomó többség, és kevés lesz a nemzet ügyéért kiállni nem merő, „sehonnani bitang ember” – mondta végezetül a KMKSZ elnöke.
Munkács magyarsága a helyi KMKSZ-alapszervezet rendezésében az 1849. április 22-i győztes podheringi csata színhelyén, a Latorca-parti obeliszknél ünnepelt. Elsőként Tóth László munkácsi református lelkész szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy Isten egyik legcsodálatosabb ajándéka az emlékezés. S bár a podheringi nem tartozik a szabadságharc legjelentősebb ütközetei közé, emléke számunkra mégis drága, hiszen őseink, elődeink arattak itt győzelmet. A csata előzményeiről, főbb mozzanatairól Fakász Mihály helytörténész beszélt. A Nemzeti dal modern feldolgozása után (szintetizátor: Fechtel János, gitár-ének: Boruzs Béla) Kis Judit szavalta el Utassy József Zúg Március című versét. A Ruszin Szövetség nevében Lecovics Vladiszlav köszöntötte az egybegyűlteket, majd a magyar nyugdíjaskörök kórusának Kossuth-nótái után a társadalmi szervezetek koszorúi kerültek az emlékmű talapzatára. Az ünneplő közönség soraiban feltűnt a „Védjük meg a státustörvényt!” szövegű transzparens is.
Ungváron Petőfi Sándor szobránál került sor ünnepi nagygyűlésre. A magyar társadalmi szervezetek képviselői mellett az emlékezőket Alen Panov, a megyeszékhely alpolgármestere, Csabai Lászlóné kormánybiztos, Nyíregyháza polgármestere, valamint Fülöp Lajos, a Duhnovics Társaság képviselője is köszöntötte. Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja – akárcsak Beregszászban – tolmácsolta Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek az ünnep alkalmából a határon túli magyarokhoz írt levelét. A tömeg fölé emelt transzparenseken a „Szabad demokratikus választásokat!”, a „Vízummentességet Kárpátaljának!” és a „Mentsük meg a státustörvényt!” jelszavak voltak olvashatók. Az eseményen ugyancsak megjelent Szalay Gábor államtitkár a lózungokra reagálva hangsúlyozta: a kedvezménytörvényt senki nem kívánja visszavonni, a magyar igazolványok kiadása folyamatos. A vízummentességről szólva ugyanakkor elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelezettségeket ró Magyarországra, ezért vízummentesség nem ígérhető, a magyar kormány azonban igyekszik a lehetőségekhez mérten a legkönnyebbé és legolcsóbbá tenni a kárpátaljai magyarok számára a vízum megszerzését.
P. Zs.–O. T.–V. B.
