Zúg Március

Március 15. Kárpátalján

2003. március 21., 01:00 , 114. szám

Kárpátalja magyarsága az idén többnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az 1848–1849-es magyar forradalomról és szabadságharcról.

Técsőn március 15-én hagyományosan Kossuth Lajos mellszobránál emlékezett és koszorúzott a város és a környező települések magyarsága. A helyi református líceum diákjai Arany János Szondi két apródja című balladájának dramatizált változatát adták elő, majd Kossuth-zászlót nyújtottak át az ak­na­sz­la­tinai magyar közösségnek, melyet Sóbányi Imre, a KMKSZ Akna­szla­tinai Alapszervezetének elnöke és Fényes Sándor, a helyi református gyülekezet kurátora vett át. A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének képviseletében ifj. Sari József elnök koszorúzott, s ugyanígy tisztelegtek a szabadságharc vezérének emléke előtt a KMKSZ aknaszlatinai, bus­tya­házai, taracközi, viski alapszervezeteinek képviselői is.

Nagyszőlősön Perényi Zsig­mond mellszobránál tartott ünnepi megemlékezést a helyi magyarság. Mint arra Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke beszédében rámutatott, Kárpátalja népének a márciusi ifjakhoz hasonlóan ki kell állnia érdekeiért, s megvédeni azt, ami a megmaradását szolgálja.

– A mi feladatunk az, hogy megőrizzük március 15. szellemét, ezt a furcsa magyar érzést, és mindent megtegyünk nemzetünk felemelkedéséért – mondta végezetül.

A helyi középiskola diákjai és a Sólyom cserkészcsapat rövid műsorukban a párizsi forradalom kitörését és március 15. pesti történéseit idézték fel.

Beregszászban a város és a környék magyarsága délben megkoszorúzta Kossuth és Petőfi emléktábláját, majd Petőfi Sándor szobra elé vonult. A KMKSZ helyi középszintű szervezete által rendezett ünnepi nagygyűlésen Szalay Gábor, a Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a magyar kormány üzenetét tolmácsolva kiemelte: 1848 mindig megkerülhetetlen viszonyítási pontja volt a magyar történelemnek, s ez ma sincs másként, hiszen minden mostani politikai erő, párt 1848-ban keresi elődeit, az akkori rendszerváltás eseményei, főszereplői történelmünk legismertebb, legmitizáltabb szereplőivé váltak az idők során. Okkal és joggal, hiszen a forradalom, hosszú távon, leveretése ellenére is győztesnek bizonyult, céljait és vívmányait még az abszolutizmus sem tudta visszafordítani – fűzte hozzá az államtitkár.

Európai tradíció, hogy a nemzetek történelmi ünnepeiket forradalmaikhoz és szabadságharcaikhoz kötik, amikor szembeszálltak zsarnokaikkal vagy a külső ellenséggel – mutatott rá beszédében Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

– Március 15-én mi magyarok is ezt ünnepeljük, azt a képességünket, hogy kimondjuk: „Fényesebb a láncnál a kard!”. Olyan korszakban élünk, amikor egyaránt hallunk lánccsörgést és kard­csen­gést. Kardjaink könnyűek, és van, amikor a láncok bizonyulnak erősebbnek, mint legutóbb Beregszászban, a megyei tanácsi választások idején. A becsületért azonban ki kell állni, és ki kell mondani az igazságot, mert a vasfüggöny az vas­függöny, a státustörvény kilúgozása az jogfeladás, az erőszak a választásokon, az erőszak – hangsúlyozta Kovács Miklós. – A lánccsörgéssel aláfestett szabadság idejét éljük, de tudjuk, ki az igaz magyar ember, tudjuk, ki az ellenségünk, és egyszer újból lesz túlnyomó többség, és kevés lesz a nemzet ügyéért kiállni nem merő, „sehonnani bitang ember” – mondta végezetül a KMKSZ elnöke.

Munkács magyarsága a helyi KMKSZ-alapszervezet rendezésében az 1849. április 22-i győztes podheringi csata színhelyén, a La­torca-parti obeliszknél ünnepelt. Elsőként Tóth László munkácsi református lelkész szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy Isten egyik legcsodálatosabb ajándéka az emlékezés. S bár a podhe­ringi nem tartozik a szabadságharc legjelentősebb ütközetei közé, emléke számunkra mégis drága, hiszen őseink, elődeink arattak itt győzelmet. A csata előzményeiről, főbb mozzanatairól Fakász Mihály helytörténész beszélt. A Nemzeti dal modern feldolgozása után (szintetizátor: Fechtel János, gitár-ének: Boruzs Béla) Kis Judit szavalta el Utassy József Zúg Március című versét. A Ruszin Szövetség nevében Le­covics Vladiszlav köszöntötte az egybegyűlteket, majd a magyar nyugdíjaskörök kórusának Kossuth-nótái után a társadalmi szervezetek koszorúi kerültek az emlékmű talapzatára. Az ünneplő közönség soraiban feltűnt a „Védjük meg a státustörvényt!” szövegű transzparens is.

Ungváron Petőfi Sándor szobránál került sor ünnepi nagy­gyűlésre. A magyar társadalmi szervezetek képviselői mellett az emlékezőket Alen Panov, a megyeszékhely alpolgármestere, Csabai Lászlóné kormánybiztos, Nyíregyháza polgármestere, valamint Fülöp Lajos, a Duh­novics Társaság képviselője is kö­szön­tötte. Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja – akár­csak Beregszászban – tolmácsolta Medgyessy Péter magyar minisz­terelnöknek az ünnep alkalmából a határon túli magyarokhoz írt levelét. A tömeg fölé emelt transzparenseken a „Szabad demokratikus választásokat!”, a „Vízummentességet Kárpátaljának!” és a „Mentsük meg a státustörvényt!” jelszavak voltak olvashatók. Az ese­mé­nyen ugyancsak megjelent Sza­lay Gá­bor államtitkár a lózungokra reagálva hang­súlyozta: a kedvezménytörvényt senki nem kívánja vissza­vonni, a magyar igazolványok kiadása folyamatos. A vízummentességről szólva ugyan­akkor elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelezettségeket ró Magyarországra, ezért vízummentesség nem ígér­hető, a magyar kormány azonban igyekszik a lehetőségekhez mérten a legkön­nyebbé és legolcsóbbá tenni a kárpátaljai ma­gya­rok számára a vízum meg­szer­zését.

P. Zs.–O. T.–V. B.