A libanevelés technológiája

Szeretnék megvilágítani néhány technológiai kérdést azok számára, akik a jövőben libatartással kívánnak foglalkozni.

A libafajták legnagyobb része vegyes hasznosítású, vagyis közöttük a hús-, a máj- és a tolltermelésben nincs lényeges különbség.

Ma már követelmény, hogy a pecsenyeliba nyolchetes életkorra elérje minimálisan a 4 kg-os testtömeget, a májak között pedig minél több legyen a 450 g fölötti. Hiába van ugyanis jó fajtánk, ha annak genetikai képességeit a mi tartási, takarmányozási, szakmai hátterünk mellett a gyakorlatban nem tudjuk érvényesíteni.

A lúdtartó épületeket minden betelepítés előtt, illetve kiürítés után alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni kell. Erre a munkára legalább 10-14 napot szánjunk, mert az „elhagyott” takarítást nem pótolja a fertőtlenítőszer töménységének növelése.

Gyakrabban használt fertőtlenítőszerek:

– klórmész 2-10 %-os vizes oldatban;

– mésztej (1 rész oltott mész + 3 rész víz), frissen kell készíteni, mert állás közben hatását veszti; hatását 2-3 % mosószóda vagy 2-3 % klórmész, klórlúg hozzáadásával fokozhatjuk;

– jodofórok 0,5-2 %-os oldatban;

– 2-3 %-os formalin.

Ha a tartás többfázisú, természetesen gondot kell fordítani a kifutók takarítására és fertőtlenítésére is. Javasolt azok időnkénti felszántása, szántás utáni fertőtlenítése (100–150 g/m2 – égetett mész vagy szuperfoszfát).

Az előnevelő-épület és a technológiai berendezések teljes száradása után hordjuk be az alomanyagot, amely száraz, por- és penészmentes búzaszalma (az árpaszalma nedvszívó képessége rossz). A szalmát lehetőleg 5-10 cm hosszúságú szecska formájában terítsük el, ezen a kisliba könnyebben mozog. Alomanyagnak megfelel a puhafából készült gyaluforgács is, de fűrészport ne tartalmazzon, mert ez felcsipegetve zúzaeltömődést, bélgyulladást okozhat.

A naposlibák fogadása előtt az épületet fel kell fűteni. A hőmérsékletet az istálló több pontján, a padozattól 20 cm magasságban kell mérni. Hőmérséklet-igény telepítéskor:

– csak teremfűtés esetén 32 ºC

– kombinált fűtés esetén műanya alatt 32-34 ºC, teremben 22-26 ºC.

Az itatókat az állatok érkezése előtt néhány órával már töltsük fel, hogy a naposlibák kirakás után rögtön előmelegített ivóvízhez jussanak.

Bármilyen legyen is később a liba hasznosítása, négyhetes koráig a nevelés tartási, takarmányozási, gondozási, egészségvédelmi követelményei azonosak. A közhiedelem szerint a li­ba olyan igénytelen állat, hogy bár­hol tartható. Eb­ben van némi igazság, kivéve az elő­nevelést, amely alatt későbbi sorsa eldőlhet. Az előnevelés nagy sza­k­értelmet, gondosságot, pontosságot, lelkiismeretességet és jó feltételeket igényel.

A kikelt naposlibát 24 órán belül az előzetesen már kitakarított, kimeszelt, fertőtlenített, bealmozott, felfűtött előnevelőben fogadjuk. A naposlibák 100–140 grammos (de minimum 80 grammos), nyitott, élénk szemű, fényes pihéjű, zárt köldökű, élénk mozgású állatok.

Árutermelésünk már a tenyésztés megkezdése előtt „eldőlhet”. Az előnevelés három „réme” ugyanis: 1) a kelésgyengeség, 2) a Derzsy-féle betegség (liba-influenza), 3) a tüdőpenész. Erről a három „rémről” a későbbiekben szólunk bővebben. A fogadási hőmérséklet egyhetes korig naponta 2-2 ºC-kal csökkenthető. Hogy az állatok jól érzik-e magukat, viselkedésükkel is jelzik, hiszen ha fáznak, összebújnak.

A libának 3-4 hetes korig nincs hőszabályozó képessége. Ezután tulajdonképpen már csak az esőtől, vihartól, tűző naptól kell megvédeni, de addig az összes környezeti tényező közül a hőmérséklet az egyik legfontosabb. Legjobb a kombinált fűtés: műanya–terem.

Nagy Ferenc, a Kárpátaljai Tudományos Kutatóintézet munkatársa