Ha tavasz, akkor abroncscsere
A jó abroncsot meg kell fizetni
Az autótulajdonosok egyik elengedhetetlen tavaszi teendője a gumiabroncsok cseréje. Erre azért van szükség, mert a téli abroncsok futófelülete – a jobb tapadás és a faggyal szembeni nagyobb ellenállás céljából – „puhább” alapanyagú, ami a meleg aszfalton, útfelületen viszont intenzívebben súrlódik, köznyelven szólva jobban „kopik”.
A márciusi–áprilisi „nagyüzem” idején egy-egy gumiabroncs-kereskedésben akár több száz abroncs is gazdára, illetve kerékre talál. Értékük márkától, fajtától, illetve mérettől függően változik. A felső minőségi és árkategóriát a MICHELIN, GOODYEAR, BF GOODRICH, YOKOHAMA, KLEBER márkák képviselik, melyek 60-70 ezer kilométert is futnak. Ezek hivatalos értéke, mérettől függően darabonként 300–500 hrivnya, míg „pult alól” 40–70 dollár ellenében lehet hozzájuk jutni. A középkategóriaként számon tartott, NOKIAN, DEBICA, KORMORAN, SAWA márkák is megbízható minőségűek, ezekért 200-300 hrivnyát kell fizetni, de természetesen ezek között is akad jóval értékesebb típus.
A honi gyártmányú abroncsok gyenge minőségükkel inkább elriasztják, semmint vonzzák a vevőket, hosszú távon ezért nem kifizetődő velük foglalkozni. Ma már egyre több a jó autó, és tulajdonosaik inkább választják a drágább, de jobb minőséget, mint fordítva – véli a megyeszékhely egyik szaküzletének vezetője.
Aki számára mégis az ár a mérvadóbb, az a keréknagyságtól függően 80-90, 100–150 hrivnya közötti áron cserélheti ukrán márkájú abroncsra autója egy-egy kerékgumiját. A legjobb persze egyszerre mind a négyet lecserélni, de szükségmegoldásként a párosával történő csere is „megteszi” (ez esetben célszerű a „húzó párral” kezdeni). Néhány cégnél a termék ára a cserét is magába foglalja, szakszervizben egy abroncsváltás kerékbeállítással együtt 5-8 hrivnyába kerül.
A hozzáértők szerint nem érdemes a szezonfüggetlenként reklámozott abroncsokkal kísérletezni, ezek ugyanis télen keményebbek a kelleténél, így a jeges felületen jobban csúsznak, a nyári, felhevült aszfalton viszont túl puhán viselkednek.
Végezetül, ne akarjunk jó gumihoz olcsón hozzájutni, mert előfordulhat, hogy bár márkás, ám gyári hibás abroncsot „varrnak” a nyakunkba. A gyártók tudniillik a futószalagról hibásan lekerült szériákat is értékesítik, csökkentett árszinten ugyan, gyári betűjelzéssel vagy sárga festékkel jelölve meg azokat. Eltüntetésükkel azonban az abroncsok akár „újként” is eladhatók, ami időnként sajnos meg is történik.
Schuller–Popovics
A gumiabroncs a kerék peremén körbefutó gumiköpeny, mely rendszerint felfújható, és amelyben főként az azt kitöltő sűrített levegő tartja a terhet, csillapítja a rázkódást. Az abroncs külső részét gumi futófelülettel látják el, ez védi a vágásoktól, a súrlódás miatti kopástól és a kilyukadástól. Felfújható abroncsra először Robert William Thompson kapott szabadalmat 1845-ben, ám ekkor még népszerűbbek voltak Thompson tömörgumi abroncsai, s a levegővel tömött abroncsok közel fél évszázadig nem voltak használatban. A felfújható abroncsokat első ízben a francia Michelin & Cie alkalmazta motoros járműveken.
