Kompromisszum az autópálya határmetszéspontjáról
Nemzetközi konferencia Ungváron
Az elmúlt héten szerdán Ungváron, a Zakarpattya szállóban vette kezdetét az „Innováció a Kelet–Nyugat kereskedelemben és a közlekedési logisztikában” címmel megrendezett háromnapos nemzetközi konferencia, mely másnap Záhonyban folytatódott, s pénteken ért véget Nyíregyházán. A tanácskozáson részt vettek az V. számú európai nemzetközi közlekedési folyosó útvonalán fekvő hat ország: Olaszország, Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Ukrajna és Oroszország illetékes minisztériumainak képviselői.
A konferencia résztvevőit Ivan Rizak, a megyei állami közigazgatási hivatal elnöke köszöntötte, aki többek között hangsúlyozta: a határ menti közlekedési infrastruktúra kiépítése jelentős élénkítő tényezője a kárpátaljai gazdaság további fejlődésének. Mint megjegyezte, külföldi befektetők részvételével kezdetét vette a csap–záhonyi nemzetközi logisztikai központ létrehozása.
Dr. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára a magyar kormány nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Tájékoztatása szerint az Országgyűlés április 28-án dönt a területrendezési törvényről, melyben egy sokakat régóta foglalkoztató téma is szerepel: az V. közlekedési folyosó autópályájának határmetszéspontja. A törvényjavaslat várhatóan az úgynevezett villa-változatot erősíti meg, azaz az autópálya két ponton, Záhonynál, illetve Barabásnál fogja átszelni a határt. Mint leszögezte, egy közös fejlesztési politika valódi esélyt nyújt mind a két ország, de mindenekelőtt a két határ menti terület számára.
B. J.
Mire jó a közlekedési folyosó?
A Trieszt–Ljubljana–Budapest–Kijev–Moszkva V. számú európai nemzetközi közlekedési folyosó építési terve 1997-ben Helsinkiben fogalmazódott meg. Kialakítása meghatározó lehet a külföldi befektetések ösztönzése szempontjából térségünkben, mivel a nemzetközi tapasztalatok szerint a multinacionális vállalatok, a nemzetközi befektetők csak a logisztikailag fejlett, kiépült úthálózatokkal ellátott térségben hajlandók befektetni. Legalább ennyire fontos, hogy a tervezett autópálya és a kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósulása kedvező hatással lehet a foglalkoztatottság alakulására Kárpátalján, valamint a helyi vállalkozások fejlődésére.
Rákóczi András, a záhonyi KIÚT Térségfejlesztési Egyesület intézményrendszer-fejlesztési szakértője a Kárpátaljának nyilatkozva kifejtette: a kelet–nyugati áruforgalomban rengeteg alternatívája van az ötös folyosónak – pl. a Szlovákián és Lengyelországon keresztülhaladó közlekedési úthálózatok. Tekintettel erre, korántsem mindegy, hogy ezt az áruforgalmat ki bonyolítja le, ezért ebben a kérdésben Kárpátaljának és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének partnereknek kell lenniük. Jelenleg az áruforgalom kb. 50 százalékát a lengyelek, 25 százalékát a szlovákok és ugyancsak 25 százalékát térségünk bonyolítja le. A pozíciónkat mindenféleképpen meg kell erősíteni, és ha lehetséges, át kell venni a vezető szerepet a kelet–nyugati áruszállításban – véli Rákóczi András.
