Kárpátalján évente több szá­zan halnak meg tüdőrákban

Május 31.: Dohányzásmentes Világnap

2003. május 30., 02:00 , 124. szám

A megyei statisztikai hivatal felmérése szerint Kárpátalja minden ötödik 12 éves­nél idősebb lakosa dohányzik. Évente négyszáznál több tüdőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, s a páciensek 90%-a egy éven belül belehal a betegségbe.

A dohányzás káros az egészségre! – olvasható minden egyes doboz cigarettán, mégis egyre nő a dohányzók száma, újabban jellemzően a nők, illetve a serdülő fiatalok körében. A megyei statisztikai hivatal felmérése szerint Kárpátalja minden ötödik 12 évesnél idősebb lakosa dohányzik. A kockázati tényezők tekintetében a szakemberek első helyen a tüdőrákot szokták emlegetni. A megyében évente négyszáznál több tüdőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, s a páciensek 90%-a egy éven belül belehal a betegségbe.

Ukrajnában százezer felnőtt lakosra évente 41,9 tüdőrákos megbetegedés jut. Kárpátalján ez a mutató 33,2, ami országos viszonylatban jónak mondható – tudtuk meg Ljubov Zsolud­jevá­tól, a megyei onkológiai kórház főorvos-helyettesétől. Megyeszerte napjainkban 12 ezer daganatos beteget tartanak nyilván, nagy részük három-öt éve áll kezelés alatt. Kárpátalján évente közel 2700 újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedést regisztrálnak, ebből több mint négyszáz a tüdőrák. Az elmúlt évben 332 férfi és 84 nő került tüdőrákkal a kórházba, közülük 250-en egy éven belül belehaltak a betegségbe.

– Milyen okokra vezethető vissza ez a szomorú statisztika? – kérdeztük dr. Ljubov Ljubomirova-Bukalovát, a megyei onkológiai kórház kemoterápiás osztályának vezetőjét.

– Elsősorban azzal, hogy egy nehezen felismerhető betegségről van szó, a kezelés viszont a patológia korai stádiumában a leghatásosabb, amikor a daganat még kicsi, és a beteg viszonylag jó állapotban van. A tüdőrák a legkorábbi stádiumaiban gyakran teljességgel tünetmentes, így a betegek nagy részénél a diagnosztizáláskor a tüdőrák már előrehaladott, a gyógyulási kilátások így eleve rosszak. Gyakran előfordul, hogy a tüdőrák valamely egyéb légúti betegség „álcája” mögé bújik, pl. légcsőgyulladás, influenza, hörghurut, huzatérzékenység stb. A beteg elmegy az orvoshoz, hetekig-hónapokig tünetileg kezelik, majd miután nem mutatkozik javulás, és a páciens minden lehetséges egészségügyi instanciát végigjárt már (helyi orvosi rendelő, járási kórház, megyei kórház), akkor kerül hozzánk – jó esetben két-három hónapos késéssel.

– Tapasztalatai igazolják a tüdőrák és a dohányzás közötti összefüggést?

– Egyértelmű igennel kell válaszolnom. A tüdőrákkal kezelt betegeink 90%-a erős dohányos, akik rendszerint a kezelés alatt sem hagynak fel káros szenvedélyükkel. Legtöbbjük csak akkor nem gyújt rá, amikor egyedül már képtelen rá… A tüdőrák elsősorban a férfiakat fenyegeti a 45. és 75. életévük közötti időszakban, ugyanakkor minden negyedik páciensünk nő. Míg a nőknél a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül az emlőrák a leggyakoribb, a harmincadik életévüket betöltött férfiak esetében a tüdőrák a leggyakoribb. (Napjainkban az Egyesült Államokban mind a férfiaknál, mind a nőknél a tüdőrák a legelterjedtebb rákos megbetegedés. Ezt megelőzően a nők esetében a hatvanas években a 4., a nyolcvanas években a 2. helyen volt a tüdőrák az egyes rákos megbetegedések előfordulásának gyakoriságát tekintve – a szerk.).

– Milyen kilátással kecsegtet a betegség kezelése?

– A tüdőrák fő kezelési módja a műtét, a kemoterápia és a besugárzás. A nem kissejtes daganatok esetében leggyakrabban műtétre kerül sor, a kissejtes esetek túlnyomó többségében viszont a sebészeti beavatkozásnak nincs értelme, ilyenkor a másik két módszert vagy azok kombinációját alkalmazzuk. A kezelés azonban gyakran már csak az élettartam meghosszabbítását jelenti, jelentheti. Számtalanszor előfordul, hogy műtétileg még lehetne segíteni a páciensen, ám egyéb szív- vagy légzőszervi betegsége miatt nehezen viselné a beavatkozást (mely károsodásért legtöbbször ugyancsak a dohányzás tehető felelőssé). Világtendencia, hogy a páciensek többsége a kór felfedezését követő 12 hónapon belül meghal, és mindössze 10%-uk él meg 5 vagy ennél több évet. Ez sajnos nálunk sincs másként. A gyó­gyulási esély tehát a korai felismerés függvénye, amikor a kórnak még nincsenek klinikai áttételei a beteg szervezetében.

Popovics Zsuzsana

Dohányzás – a cigarettában, szivarban vagy pipában parázsló dohány füstjének be, majd kilégzése. Európába Kolumbusz Kristóf és más korabeli felfedezők hozták be. A dohány narkotikus hatását a nikotin és a vele rokon alkaloidák adják. Kutatások szerint a dohányfüst dózistól, illetve a dohányzás aktív vagy passzív voltától függetlenül is nagymértékben károsítja az egészséget.

Jelenleg körülbelül 1,2 milliárd ember dohányzik a világon, ám az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám megháromszorozódik, s az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. A Földön évente négymillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. Magyarországon a lakosság 35 százaléka hódol e káros szenvedélynek, s minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg. Kárpátalján becslések szerint több mint kétszázezren dohányoznak, vagyis kb. minden ötödik személy.

Statisztikai adatok szerint a szív- és érrendszeri, valamint a rákos betegek egyharmada dohányos. Általában elmondható, hogy a dohányfüsttel közvetlenül érintkező szervek – a tüdő, a szájüreg és a légcső – szenvedik el a legtöbb ártalmat. E káros szenvedély okozhat tüdő- és szájüregrákot (nyelőcső-, nyelv- és ajakrákot), húgyhólyagrákot, egyes kutatók szerint a nőknél emlőrákot is. A betegségek kockázata a naponta elszívott cigaretták számával arányosan növekszik.

A tüdőrák kifejlődésének kockázatát valószínűleg a passzív dohányzás is fokozhatja. Vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányosok nem dohányzó házastársai esetében is csaknem kétszeres a kockázat az egyáltalán nem dohányzó házaspá­rokhoz képest. A „cigarettával élőket” azonban sokkal nagyobb mértékben veszélyezteti a tüdőrák, erős dohányosok esetében (napi 30-40 szál) 20-30-szor nagyobb a halálos kimenetelű tüdőrák valószínűsége, mint a nem dohányzóknál.