Déli harangszó Kárpátaljáról

Megszólalnak harangjaink a Duna Televízióban

2003. június 20., 02:00 , 127. szám

Az öregek szerint a templomharangnak lelke van, és aki húzza, az a saját szívéből szólaltatja meg. Manapság egyre kevesebb faluban kondítja emberi kéz a harangot, helyette elektromos szerkezet végzi a feladatot. Így vagy úgy, a harangszónak ma is sajátos üzenete, jelentése van, szólítson istentiszteletre, esküvőre, jelezzen ha­lá­lesetet vagy valamilyen közelgő veszélyt.

A Magyar Rádió Déli harangszó című műsora egy ideje nemes feladatot vállalt fel, megszólaltatja a Magyarország határain belül és kívül szolgáló templomi harangokat, és röviden bemutatja történetüket. A közelmúltban a Duna Televízió is hasonló műsor készítésének látott neki, amely a határon túli magyar települések katolikus és református templomainak harangszavát kívánja megosztani a nagyközönséggel.

Kárpátalján a megyei tévé magyar szerkesztőségének munkatársai végzik a helyi harangok szavának rögzítését, többek között a beregszászi és munkácsi római katolikus templomokét, valamint a csetfalvai református templomét.

A napokban a beregszászi járási Kígyós református templomának harangjátéka került hanghordozóra. Kígyós hegyközség református temploma a XIII-XIV. században épült a faluszéli domboldalon. A torony nélküli templom mellé a XVIII. században építettek fa haranglábat. Egy nagy és egy kisebb harangja van, mindkettő a kis­gejőci Egri Ferenc harangöntő mester munkája.

A harangozásnak itt is hagyományai van­nak: más-más alkalmakkor különböző dallam csendül fel. Istentiszteletkor az első két hívást a nagyharanggal, míg az utolsót, a beharangozót, a kisharanggal húzzák. Halálesetnél a kisharanggal csendítik a gyülekezőt, ha viszont gyermek a halott, akkor előbb a kis-, majd a nagyharang is megszólal – tudtuk meg Szarka Sándortól, a kígyósi református gyülekezet harangozójától.

V. N.